Iratértékelés, illetékesség
Somorjai Ádám OSB: Angelo Rotta budapesti apostoli nuncius levéltárából, Archivnet 21. évf. (2021) 2. szám
Somorjai Á dám OSB: Angelo Rótta budapesti apostoli nuncius levéltárából A budapesti Apostoli Nunciatúra levéltári anyaga Budapest ostromakor elpusztult ugyan, de az 1920-1938 közötti iratok fennmaradtak és tanulmányozhatóak a Vatikáni Apostoli Levéltárban, ugyanis 1940 áprilisában a Vatikáni Államtitkárság úgy intézkedett, hogy a hadviselő országoknál akkreditált nunciatúrák küldjék be levéltári állományukat. Az 1939— 1945 közötti jelentések eredeti példányait pedig megtalálhatjuk az egyes vatikáni dikasztériumokban. A Vatikáni Államtitkárság levéltárában őrzött, általunk publikált úgynevezett triennális jelentés átfogó képet nyújt az 1940-1943 közötti magyarországi egyházi és politikai közállapotokról. Kulcsszavak: diplomácia, második világháború, katolikus egyház, Vatikán Bevezető Angelo Rótta 1 pápai nuncius 15 esztendőn át, 1930-tól 1945-ig tartózkodott Budapesten. Ez szokatlanul hosszú szolgálati időt jelent, ha tekintetbe vesszük, hogy az alapelv az, miszerint 3-5 év után cserélni szokták az egyes diplomáciai képviseletek vezetőit, hogy jobban tudják képviselni az őket kiküldő kormányt, jelen esetben az Apostoli Szentszéket, más szavakkal: nehogy túlságosan összefonódjanak a helyi potentátokkal. Ha a nunciusok diplomáciai jelentéseinek szövegét tanulmányozni óhajtjuk, a nunciatúrai levéltár anyagát általában a Vatikáni Apostoli Levéltár2 nunciatúra fondjaiban őrzik, amennyiben azok beérkeztek a Vatikánba. 1 Angelo Rótta (1872-1965): római katolikus pap, szentszéki diplomata. Címzetes érsek, apostoli nuncius Közép- Amerikában (1922-1925, 1923-tól Panamában intemuncius is), majd törökországi apostoli delegátus 1925-1930 között, magyarországi nuncius 1930-tól 1945-ig. 1944-ben a vatikáni zsidómentö akciók irányítója Budapesten. A nunciatúra több tízezer vatikáni menlevelet állított ki. 1945 elején az ő vezetése alatt indult meg az éhező Budapestet segítő pápai élelmezési segélyakció. 1945. április 4-én a Szövetséges Ellenőrző Bizottság szovjet elnöksége kiutasította az országból. Ezt követően 1957-ig szorosan együttműködött a Vatikáni Államtitkársággal, a Milánói Egyházmegye szemináriumában Venegonóban lakott, ott van eltemetve. 2 2019 őszéig a hivatalos elnevezés: Archivio Segreto Vaticano, magyarul Vatikáni Titkos Levéltár. Ettől kezdve új nevet kapott, a Vatikáni Apostoli Könyvtár mintájára Vatikáni Apostoli Levéltár: Archivio Apostolico Vaticano. így a korábbi rövidítés ASV-röl AAV-re változott. Periódusunk 2020. március 2-tól kutatható. 3 Erre vonatkozóan egyelőre a Vatikáni Államtitkárság Államközi Kapcsolatokban illetékes Szekciójának Történeti Levéltárában találtunk nyomot, pontosabban Angelo Rótta 1940. április 27-én kelt jelentésében, amelynek jelzete: Archivio Storico della Sezione dei Rapporti con gli Stati (ASRS), a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációja (Affari Ecclesiastici Straordinarii: AA.EE.SS). Ungheria, pos. 86, ff. 74rv. 4 Államtitkársági iktatószáma: 4543/40. 5 Nem azonos Francesco Cherubini bíborossal (1585-1656), sem Francesco Cherubini érsekkel (1865-1934). Luigi Maglione bíboros államtitkár 1940. április 23-án kelt 12 836. sz. utasításával, amelyeket a hadviselő országokban lévő nunciusokhoz címzett, bekérte a nunciatúrai levéltári anyagot.3 Rótta 1940. április 27-én kelt 3560/40. (153) ikt. sz. jelentésében4 fölvetette: az anyag elküldését néhány hónappal későbbre tervezné, mivel titkára, Francesco Cherubini5 júniusban Rómába fog utazni, hogy letegye esedékes vizsgáit. Ebben már található utalás a levéltár fizikai kiterjedésére is: „kb. hatvan mappája”, ami személyi poggyászként utazhatna vele. Mint írta: „Igaz, hogy többe kerülne, de ugyanakkor a levéltár még aznap megérkezhetne, és a diplomáciai sérthetetlenség jobban védené. Ha azonban Eminenciád jobbnak látja minél gyorsabban elküldeni, kérem, hogy szíveskedjen ezt tudatni velem; az én kötelességem lesz a lehető legjobban végrehajtani nagyra becsült rendelkezéseit. ”