Iratértékelés, illetékesség
Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]
kenységek, mint pl. a rendészet, a gondnokság stb. működési területe. Ilyen általános maradandó értékű irattípus pl. a szervezeti és működési szabályzat, amely a gazdasági szervezet felépítését, munkaszervezetét, hatás- és feladatkörét határozza meg. Az általános irattípusok értékelésénél azonban mindig körültekintően, az esetleges mintavétel lehetőségét alkalmazva kell eljárni, mivel ezek többnyire tömegesen és nagyobb mennyiségben keletkeznek, a gazdasági szerv „történetét", elsődleges működési tevékenységét mégsem tükrözi eléggé. Ezeknek az irattípusoknak feltárása és elemzése egyelőre még várat magára. A szakmaspecifikus (ágazati/alágazati) tevékenységi kört jellemző sajátos irattípusok Valamennyi gazdasági társaság valamiféle sajátos, de nyereségorientált tevékenységek) végzésére alakul meg. E tevékenység(ek) speciális űzését a legkülönfélébb jogszabályok szabályozzák. Ilyenkor például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv., ill. módosításai (1997. évi CLVIII. tv., 2000. évi CXXIV. tv.), a biztosító intézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. tv. stb., de a sort még folytathatnák. Ezeknek a jogszabályoknak elemzése feltétlenül szükséges a jövőben az irattípusok vonatkozásában, hogy a tevékenységi körtől függő speciális ügykörök és az azokat leképező irattípusok meghatározhatók legyenek. Nem elégedhetünk meg a szervezeti és működési (az iratkezelési) szabályzatok és irattári tervek íróasztal melletti tanulmányozásával! A konkrét vizsgálatoknak nem csak ágazatonként/alágazatonként/tevékenységi körönként szükséges az általános és különös ügyköröket számbavenni, hanem ki kell terjedniük a szervezeti egységek ügyköreinek, azon belül irattípusainak helyszíni tanulmányozására. Jelen tanulmány nem irányult a hagyományos iratértékelési módszerek és szempontok enciklopédikus összegzésére, nem foglalkozott a gazdasági iratok vonatkozásában a jogbiztosítási, az igazgatási, a tudományos érdekeknek, az iratok korának, régiségének, műszaki, művészi és esztétikai értékének, az iratképző hely rangjának és típusának, a nem levéltári anyagnak minősülő nyomtatott anyagoknak (különféle könyvtárakban nem fellelhető vállalati aprónyomtatványoknak, árjegyzékeknek, termékkatalógusoknak, gyártmányismertetőknek stb!), az irattükröződéseknek mint lehetséges iratértékelési szempontoknak beható elemzésével. Jövőbeli feladat még ezeknek az iratértékelési szempontoknak nyomán a gazdasági szervek maradandó értékű irattípusainak és iratfajtáinak részletes feltárása.