Iratértékelés, illetékesség

Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. (Elvi és módszertani felvetések) Szerk. Koroknai Ákos. • 2002. [MOL]

Az értékhatár-problematika a hazai levéltárügyben máig nem oldódott meg. A

levéltárosok „közmegegyezése" még nem jött létre. Szinte ahány levéltáros, annyiféle „gyógyító" nézet, ill. értékmeghatározó felfogás létezik! Pedig csak úgy sorjáznak a tipikus hibák! Rossz szerkezetű egy iratátadás/átvételi jegyzék? - ez többnyire a szervezeti struktúra ismeretének hiányából fakadt. Ismétlődő tételtárgy-meghatározások fordulnak elő valamennyi irattári tervben? - ez annyit tesz, hogy az irattári tételeket nem a teljes iratanyag ismeretében alakították ki. Felületesek és pontatlanok a tételek tárgymeghatározásai? - ez a feladat- és hatáskörök tényleges megismerésének elmaradásából következik stb. Összegezve: a rosszul

összeállított irattári terv sem a szervezeti felépítés, sem az ügyvitel, sem a műszaki-gazdasági fejlődés követelményeinek, sem a levéltári érdekeknek nem felel meg. A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. tv. a vállalkozás szabadságának visszaállításával, a tőkeáramlás korszerű jogi kereteinek megteremtésével alapvetően megváltoztatta a gazdasági szervek működési feltételeit és vele együtt szervezeti felépítésüket is. Az átalakult gazdaságban a régi szereplők vagy kiszorultak lassan a gazdaság porondjáról, vagy teljes átalakulásra kényszerültek. A levéltárakat ekkor - a tömegesen megszűnő szocialista vállalatok iratanyagának tömeges átvétele - meglehetősen sokkolta. A gyors társadalmi, gazdasági és jogrendi változások, az újonnan keletkezett gazdasági szervtípusok megjelenése levéltáraink zömét váratlanul és szakmailag felkészületlenül érték. A levéltári alkalmazkodás folyamata a változó gazdaság változó körülményeihez napjainkban is tart. Az iratkezelés jelenleg érvényes rendjét - a gazdasági levéltárügyben is - az 1995. évi LXVI. tv. és az azt módosító 1997. évi CXL. tv. 102. §-a határozza meg. A

levéltári törvény a rendszerváltozással bekövetkezett tulajdonviszonyi átalakulásoknak megfe lelően már a gazdasági szervek szűkebb köre számára írja elő az irattári terv kötelező alkalmazását.

Csak a tartósan állami tulajdonú részesedéssel működő gazdasági társaságok kötelesek iratkezelésüket az illetékes közlevéltárral egyetértésben szabályozni, irattári anyagukat a szabályzatban foglaltak szerint kezelni. Amíg a közfeladatot ellátó köziratképző szerveknél az irattári tervek készítése szigorú kötelezettség, addig a nem közfeladatot ellátó szervek, amelyek közé a gazdasági társaságok is tartoznak - a tartós állami tulajdonú társasági részesedéssel működő gazdasági társaságok kivételével - irattári anyaguk kezelésének módját maguk alakíthatják ki. Mindezeket figyelembe