Iratértékelés, illetékesség

A magyar tanácsi levéltárak gyűjtőkörébe sorolt fondképzők értékhatár-vizsgálata. Az ÚMKL Módszertani Osztályán készült tanulmány. • 1982. febr. [sz. n.]

a középiskolák esetében is, főleg olyan levéltár esetében, mint a BFL, ahol közel másfélszáz közép^5)kolát tartanak nyilván a szervjegyzéken, amelyekkel nem tudnak érdemben foglalkozni. A szakmunkásképző intézetek, gép- és gyorsíró iskolák. továbbá a nevelőotthonok, gyógypedagó

gi aj nevelőintéz etek. intézetek és kisegítő iskolák,

továbbá zeneiskolák,

rendtartásait tartalmazó jogszabályok számát egyelőre nem sikerült felkutatni, áe nyilvánvaló, hogy a speciális iskolatípusokat külön is meg kellene vizsgálni, mielőtt értéküket meghatároznánk. /Többen a diákotthonokat, kollégiumokat minimum alá sorolják./ A főiskolák és az egyetemek a fővárosi és a

megyei levéltárak számára igen nagy becsben tartott fondképzők, azonban minden levéltár jelzi, hogy a gyűjtőterületi munka e szervek esetében rendkívül sok profelémát hoz felszínre. Az egyetemeken rektori szinten, a karokon, a tanszékeken, az intézetekben és a klinikákon, tangazdaságokban egyaránt keletkeznek iratok, maleyeknek a puszta felmérése is megoldhatatlan. Közismert, bogy egyes egyetemeken jelenleg is őriznek többszáz éves iratokat is. /pl. ELTE, Bp. Műszaki Egyetem, Soproni Erdészeti Egyetem/, de szaklevéltári keretek nem alakultak ki sehol. A tudományos intézeteket a szervjegyzékek

minden esetben értékes szervtipusnak tartják, de a jegyzékek valószínűleg igen hiányosak. Erre utal, hogy mig a Veszprém megyei Lt. 11 intézetet, vagy fővárosi központú intézet vidéki telepét is fel tudja sorolni és Kecskeméten /2 int./, Szarvason /2 int./, Gödöllőn /3 int./ továbbá Salgótarjánban és Nyíregyházán l-l int./ is működnek tudományos intézetek, addig a többi szerv jeg) zékből nem lehet kibogarászni, hogy vannak-e a megyében is ilyenek.