Iratértékelés, illetékesség
A magyar tanácsi levéltárak gyűjtőkörébe sorolt fondképzők értékhatár-vizsgálata. Az ÚMKL Módszertani Osztályán készült tanulmány. • 1982. febr. [sz. n.]
A magyar tanácsi levéltárak gyűjtőkörébe sorolt fondképzők értékhatár vizsgálata. A magyar levéltáitfey történetében fordulópontot képező 195o, évi 29.sz.tvr, nemcsak állami irányitás alá rendelte a korábbi megyei és városi törvényhatósági levéltárakat, hanem illetékességi és gyűjtőkörüket is kiterjesztette valamennyi államigazgatási, jogszolgáltatási szervre, állami vállalatira, kulturálisegészségügyi- tudományos- stb, intézményre, szövetkezetre, társadalmi szervezetre is. Az állami levéltári fond megteremtésével valamennyi történeti értékű közületi iratra előírták az "archiválási kötelezettséget". Ugyanakkor azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy a levéltárak gyűjtőterületi, anyaggyarapitási és anyagvédelmi munkáját célszerű a levéltári értékű iratanyagot nagyobb arányban létrehozó szervekre összpontosítani, azokat a szerveket pedig, amelyek csak néhány irattipus vonatkozásában érdekesek a levéltárak számára, vagy működésük főbb adatai felügyeleti hatóságaik iratanyagában is megtalálhatók, nem szükséges rendszeres levéltári felügyelet alá vonni. S felismerés jegyében a Levéltárak Országos Központja /LOK/ 1957-re kidolgozta az "Utasitás a minimális levéltári értékhatár alá eső irattárak kérdéseinek szabályozásáról" cimü módszertani útmutatót. A L e véltári Osztály 88373/l96o. sz. rendelkezése alapján a területi levéltáraknak 196o. július 15-ig össze kellett állítaniuk az illetékességi területükön működő szervek két jegyzékét: egyet a levéltári értékhatár fölé, egyet pedig a minimális értékhatár alá eső szervekről.
