Iratértékelés, illetékesség

Államigazgatási határok módosítása folytán keletkezett levéltári gyűjtőköri problémák rendezése. Melléklet: KM … sz. utasítás tervezete. • 1975. aug. [38172/1975 XII. LIG]

alá-fölérendeltségi viszonynak rendező-elvként való érvényesítése azonban nem szüntetne meg minden nehézséget, sőt uj problémákat szülne, Ilyenek a következők: 1 . Több esetben egyazon helységben keletkezett, a helység mulíját tükröző fondok nem két, hanem három ievéltár közt oszlanának meg. (PL a volt szobi járás helységeinek fondjai.) 2. A levéltárak olyan helységekben, illetőleg közigazgatási egységekben létrejött fondokat őriznének, amelyekhez már régóta semmi közük (Pl. a kiskun helységek feudáliskori fondjait, mivel a hajdani kerület székhelye Jászberény volt, jogutódja pedig Szolnok megye, e megyének kellene átvennie, holott e helységek Bács megye szerves részét alkotják.) 3o Mivel a ma is élő és gyarapodó községi fondok különböző időpontokban jöttek létre,a helység életére, illetőleg ennek részterületeire_egyjdejü adatokat tartalmazó iratok különböző tanácsi levéltárakba kerülnének. Pl. az iskolai fondok az államositás, az igazgatási jellegű fondok pedig a tanácsok megalakulása évétől kerülnének a jelenleg illetékes levéltár gyűjtőkörébe.) b) Az jllfl^ességi elv szerint egy-egy helység vagy közigazgatási egység ugy fogandó fel, mint ha a területén keletkezett fondok az ő virtuális levéltárának irategyüttesei lennének, mintha maguk őriznék azokat, tehát elválaszthatatlanok tőlük. Ebből viszont az következik, hogy e fondokat a mindenkori területi hovatartozás szerint illetékes levéltárnak kell begyüjtenie és őriznie. E megoldás érvényesítése az érintett fondokat kiemeli ugyan a hajdani alá-fölérendeltségi viszonyból, de a leginkább érintett levéltőrak véleménye szerim ís • =gnyugtatóbb, kevesebb gondot okozó, mintha a fondok elosztásánál a történeti slvér alkalmaznánk. Legnagyobb előnye az, hogy egy-egy adott helység valamennyi fonija, azaz múltját és jelenét legközvetlenebbül tükröző irategyüttese együrtmarad, ugyanazon levéltárban kap helyet. Mellette szól az a gyakorlati szempont is, Hogy cz ügyfeleknek gyakorta van szükségük olyan adatokra, amelyeket a történeti eív érvényesítése esetén csak egy másik tanácsi levéltárban őrzendő fondbon találhatnának meg. Mindezeket megfontolva; a rendezést célszerűbb az illetékesség? elv alapján végrehajtani. E müvelet tizenöt levéltárat érint kisebb vagy r.agyobb mértékben, és