LEVÉLTÁRTUDOMÁNY

Számítástechnikai adatok, adathordozók archiválása. Elemző tanulmány. Témafelelős Klein Róbert. • 1983. jún. [sz. n.]

- £ljszerint az előbbiekből következik, hogy a számítógéppel olvasható iratok "... újrafelhasználandó anyagon történt rögzitése megrövidíti életciklusukat, a levéltáros által megszokottnál sokkalta rövidebb élettartamot kölcsönözve számukra. Más szavakkal, a levéltárak nem engedhetik meg maguknak az afféle ügyintézési és szellemi luxust, hogy a már archiválásra érett anyagok értékelését 25,

10 vagy akár csak 5 évig is elhúzzák."

/d/ Kiemelt probléma a számitógépes /pl. statisztikai/ adatbankok átértelmezése a levéltári, irattári kategóriákra Cl]- 0Ü . Í_l\ leirása szerint- elterjedt a véletlenszerű mintavételes adatfelvétel, amelyekből például az USA Népszámlálási Hivatala 1943-tól,

a Current Population Survey Népességnyilvántartó Hivatala 1947-től származó adataikkal adatbankokat képeznek és tartanak karban. Az operatív célú adatbankokban problémát jelent a levéltárak számára, hogyan lehet biztosítani a már nem használt adatok tartós őrizetbe vételét.- Újabban felállítanak, főleg egyetemi-kutatási környezetben, már eredendően tartós megőrzésre szolgáló társadalomtudományi adatbankokat. Ezek levéltári státusa nem mindig tiszta.- A primer adathalmazok megőrzésével lehetőség van a történeti kutatásokhoz másodlagos elemzéseket elvégezni, az eredeti felhasználástól eltérő, többféle keresztmetszetű "szekundér" feldolgozásokkal. Ez azonban, a gépi adathordozók puszta megőrzésén kivül, sajátos adatbiztonsági, adatvédelmi óvintézkedésekkel jár, s megkívánja a feldolgozáshoz szükséges technika és dokumentáció folyamatos megőrzését, aminek nyilvánvalóak a levéltári követelményei.- 14 -