LEVÉLTÁRTUDOMÁNY

Számítástechnikai adatok, adathordozók archiválása. Elemző tanulmány. Témafelelős Klein Róbert. • 1983. jún. [sz. n.]

1.2 Nemzetközi kitekintés

Tárgykörünkről - a levéltártudomány és az informatika e határterületéről - csak kevés számú külföldi publikációhoz jutott hozzá a munkacsoportunk.x Az Egyesült Államok-beli, francia, osztrák, kanadai szerző anyagaiból mindazonáltal kivehető, miben látják a kérdés lényegét és problematikáját, mi történik és mire törekszenek a számítástechnikában előttünk járó országokban. Azokat a tendenciákat és nézeteket, amelyeket figyelmünkre érdemesnek, orientáló értékűnek vélünk magyar viszonyaink között is, az alábbiakban lehet összefoglalni :

/a/ Mindenütt szükségesnek, lehetségesnek és időszerűnek minősítették és megindították a gépi adathordozók levéltári szelektálását és kezelésbe vételét [4^

Jól bizonyltja ezt az SSA Committee of Automated Records 69 USA-beli és kanadai levéltár, illetve adatbank körében végzett telefoninterjúja £l] :- 1971-ben az USA washingtoni National Archive-ja létrehozta saját kebelében a Data Archives Branch nevű gépi adattári ágazatát, amely működését azzal kezdte, hogy átvette a földművelési és a kereskedelmi minisztériumok adatállományaiból az első, állandó őrzésre kiválasztott 112 mágnesszalag-tekercset. Ez után négyezer szerv átvizsgált szalagtárainak hatmillió darabos állományából hetvenhétezer darabot kijelöltek levéltári állandó megőrzésre .

X Vö. Cl"] Ben Dewhitt: A számi tógépek levéltári hasznosítása ctz USA-ban és Kanadában;

[2'] Carolyn E.Geda: A társadalomtudományi adatbank;továbbá C.3T3 Alán Calmes, ill. Dávid Bearman tanulmányai, valamenynyi The American Archivist, Vol.42.No.2.1979. áprilisi számában;

DÖ Michel Duchein: A levéltári forradalom, South-Asian Archives /Kuala Lumpur/, 1972.júliusi számában,

isi Leopold Auer: A gépi feldolgozásra alkalmas adathordozók levéltári elhelyezése, a 11.osztrák levéltári napon elhangzott referátum átdolgozott kiadása.- 11 -