LEVÉLTÁRTUDOMÁNY

Levéltártudományunk helyzete és feladatai. (1982.10.25-1982.10.26-i szegedi igazgatói értekezlet 2. napirendi pont) • 1982. okt. [sz. n.]

jelentok meg, felszabadulás utáni eredményeink pedig még jelentősebbek. Igy pl. több tanulmány is foglalkozott az Archívum Regni, az utóbbi években még több a Magyar Országos Levéltár történetével, összefoglaló tanulmányok készültek a hiteles helyek, a megyék és a városok levéltárairól (a Párizsban kiadott Archívumban is megjelentek). A Somogy megyei Levéltár történetét monográfiában, Győr, Mosón és Nógrád megyéét folyóiratokban közzétett tanulmányokban dolgozták fel. Többen is irtak a magyar levéltárügy felszabadulás utáni fejlődéséről. a) Mindenek előtt az egyes levéltárak történetének megírására lenne szükség. E levéltártörténeteknek megfelelő részletességgel ki kellene tórniök a levéltárban végzett rendezésekre, selejtezésekre, iratpusztulásokra, publikációk értékelésére stb. A feldolgozásokhoz módszertani segítséget adhat Ember Győzőnek e tárgyban a Levéltári Közleményekben 1969-ben megjelent tanulmánya. E feldolgozásokat a későbbiek folyamán egy magyar levéltártörténet megírása követhetné, b) E munkával összefügg és vele párhuzamosan kellene elvégezni a legkiválóbb magyar levéltárosok (pl,Török Dános, az utolsó archivórius Regni, Raaperger Lipót kancelláriai levéltáros, Kovacsics Márton György, Pauler Gyula, Károlyi Árpád, Tagányi Károly, Herzóg Oózsef, Szabó István stb.) életmüvének megírását. A sort folytathatnánk a kiválóbb vidéki (megyei, városi, egyházi, családi) levéltárosok életrajzának megírásával. E tanulmányok a levéltári szakfolyóiratokban, levéltári évkönyvekben kaphatnának helyet.