LEVÉLTÁRTUDOMÁNY

A szervtörténetírás helyzete és feladatai. Erdmann Gyula: Vélemény a "Szervtörténetírás helyzete és feladatai" c. anyaghoz. (1980.10.14-1980.10.16-i zalaegerszegi igazgatói értekezlet 6. napirendi pont) • 1980.10.13 [31201/1980 VII. LO sz. n.]

Vélemény a "Szervtörténetirás helyzete és feladatai" c, anyaghoz A munkálat röviden ismerteti az eddigi tervezeteket, elgondolásokat - melyek jórészt papiron maradtak, ha ismerjük is a tanácsi levéltárak és ujabban az UMKL egyes eredményeit• Az azonban nem derül ki a munkálatból, hogy merre és milyen uton kellene elindulnunk. Az igen vázlatos és határozatlan elképzelések is inkább csak a tanácsi levéltárak jövő teendőit illetik, az országos levéltárak munkáiról nincs szó. Véleményem szerint a tanácsi levéltárakbaa

őrzött fondok jó része valóban tipusfond, igy jó lehetőség nyilna megfelelő koordinálással, jónóhány levéltáros bevonásával arra, hogy az 1945-1968 /?/ közti főbb fondképző tipusok történetét, beleértve kapcsolatrendszerüket is, megirják. Cime lehetne pl.: "Megyei igazgatás és szervei". Az egyes fondképző-tipusok története előtt a megyei igazgatás történetét összefüggésében bemutató bevezető tanulmány állhatna. A kötet 5-8 megyei levéltáros elkészíthetné, a Módszertani Osztály pedig szervezhetné a munkát és segíthetné a megfelelő szerkesztő munkában is. Az egyes szerv-történetek a lexikálisnál bővebbek lehetnének, bemutathatnák a szervezeti változásokat, az ügykörök változását, a személyi állományt, az illető szerv munkáját és eredményességét stb. /kb. szervenként 5-20 gépelt oldalon/. A bevezető 4-5 ives lehetne. Ami az

UMKL-t illeti. Halaszthatatlan az 1945 utáni országos központi szervek történetének feltárása. Az államhatalom - állami igazgatás - szakigazgatás országos láncolatot alkot, s az imént érintett megyei munkát is nehéz elvégezni, ha éppen a struktúra csuszán álló szervek ós e szervek rendszere, kapcsolatai nincsenek feltárva.