Hungarica-kutatás

Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-

Családi archívumok a tornán Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében

A sgentegyhatjai Ambrus család iratai (1741—1872). Leginkább a két kiváltságos közösség, Szentegyháza és Kápolnásfalu 18—19. századi történetére vonatkozóan tartalmaznak adalékokat.

Szakács István iratai (1837—1882).m Szenterzsébeti Szakács István140 (1808—1876) Keresztúr fiúszék, majd Székelyudvarhely város seborvosának iratai főleg a névadó tanulmányaira, illetve orvosi pályájára és ’48-as tevékenységére vonatkoznak.139 140 141 Orvosi diplomájának 1851-ben készült hiteles másolata szerint a marosvásárhelyi születésű ifjú tanulmányait 1837-ben, Kolozsváron végezte a Királyi Lyceumban, ahol sebészeti és szülészed szakon is szigorlatot tett, így mindkét hivatás gyakorlására jogot szerzett.142 1842 nyarán lett Keresztúr fiúszék seborvosa. Hivatását a legnagyobb közmegelégedésre gyakorolta, érdemeit több rendben is elismerték a hivatalosságok. A szabadságharcot követő időszakból, Szakács István tevékenységére vonatkozóan két évtized múltán van újabb adat: egy, az országos főorvos által küldött levél címzése szerint 1866-ban már Székelyudvarhely rendes orvosa volt.143 Hatvannyolc éves korában, 1876. január 20-án, tüdővész következtében érte a halál.144

Bőd Károly iratai (1868—1925). A jogot, filozófiát és teológiát végzett Bőd Károly145 (1848—1926) református kollégiumi tanár, igazgató iratai között főleg marosvásárhelyi, pesti, sárospataki, zürichi és marburgi tanulmányait igazoló, illetve lelkipásztori tevékenységére vonatkozó iratok fordulnak elő.

A múzeumi iratgyűjtemény Vegyes iratok (Varia) elnevezésű állaga 96 levéltári egységet tartalmaz az 1649—1940 közötti időszakból. Ezek műfajukat tekintve változatos képet mutatnak: kiváltság- és adománylevelek, szerződések, jegyzőkönyvek, guberniumi leiratok, összeírások, számadások. Az állag számos értékes családtörténeti vonatkozású iratot tartalmaz, ilyenek pl. a székelyudvarhelyi Ágotha család címeres nemeslevele 1660-ból,146 a galgói Rácz család részére, bizonyos szolnok-dobokai bir139 A Szakács Istvánhoz köthető legutolsó irat 1875-ben keletkezett, felesége gyászjelentése valói 882-ből.

140 A szenterzsébeti Szakács család Udvarhelyszék egyik legszerteágazóbb családja, melynek különböző ágai a 19—20. században Székelyszenterzsébeten, Betfalván, Székelyudvarhelyen, illetve a Kolozs megyei Felsőtökön és Fellakon éltek. (SÍPOS, A szenterzsébeti Szakács...) A családból Szakács János és törvényes utódai 1618-ban, Bethlen Gábor fejedelemtől kaptak címeres nemeslevelet. A későbbi családtagok mind e Szakács Jánostól származtatják magukat. 1761-ben a család egyik ága Marosvásárhelyre költözött, vélhetően ebből származott Szakács István orvos is. (PÁLMAY, 2003. 223—225.)

141 1849. július 17-én kelt údevele szerint „a 6-ik határvéd %ás%lóalj fő orvosa, S^akáts István úr— a vikai táborban orvos nem lévén - Bem altábornagy úr Szárazpatakról folyó hó július 18-ról kelt rendelete következtében utazik a vikai táborba, vagy oda hol azjot bé érheti, miért is fólszplíttatnak minden katonai és polgári hatóságok őt szabadon bocsátani, és számára állomásonként egy 4 lovas fuvarszekeret készpénz fizetés mellett a legsürgősebben kirendelni. ” - RNLHMH F 249 — A Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, 1272. Az említett Vika Hunyad megyei falu, Guraszáda község része.

142 RNLHMH F 249 — A Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, 1273.

143 RNLHMH F 249 — A Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, 1277.

144 RNLHMH F 47 — Egyházi anyakönyvek gyűjteménye, 450. 122v.

145 Az albisi és felsőcsernátoni Bőd család az előnevükben szereplő települések mellett Márkosfalván és Eresztevényben is rendelkezett birtokokkal. Címeres nemeslevelet kétszer is kaptak: 1640-ben albisi Bőd Pál, 1723-ban pedig albisi Bőd János. A család minden bizonnyal legismertebb tagja Bőd Péter (1712— 1769) református lelkész, irodalomtörténész, Árva Bethlen Kata pártfogolja és udvari papja. — Pálmay József: Háromszék... I. 78.

146 RNLHMH F 249 - A Székelyudvarhelyi Múzeum iratgyűjteménye, 1283.

57