Hungarica-kutatás
Fazekas István: Mi a hungarika? A magyar vonatkozású levéltári iratok, különös tekintettel a hajdani Monarchiára. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 5-14.
Mi a hungarika? sőt esetenként meg is előzi azokat pótolhatatlan jelentőségű információkat közvetítve. Vagy gondoljunk az ausztriai és csehországi családi levéltárakra, ahol számos olyan koraújkori főúri levéltárat őriznek, amelynek az iratai között olyan igazgatási iratok is találhatók, amelyek inkább a második csoportba lennének sorolhatók. A továbbiakban elsősorban az ausztriai levéltárak, illetve a bécsi központi levéltárak magyar vonatkozású anyagának feltárását és annak problémáit mutatjuk be. Az ausztriai levéltárak mindhárom előbb említett kategóriára szolgáltatnak példát: 1. Az első csoportba tartoznak Burgenland levéltárai, a Burgenlandi Tartományi Levéltár (Burgenländisches Landesarchiv), illetve a tartomány területén őrzött családi levéltárak, önkormányzati, városi, mezővárosi, községi levéltárak. 1918 előtti iratanyaguk kivétel nélkül hungarikának minősíthető.13 2. Az Osztrák Állami Levéltár taglevéltárai: Haus-, Hof- und Staatsarchiv, a Kriegsarchiv, a Finanz- und Hofkammerarchiv, sőt az Allgemeines Verwaltungs archív miniszteriális levéltárai is részben, amennyiben olyan szerv működése során keletkezett levéltári anyaguk, amely kiterjesztette joghatóságát Magyarországra (v. ö. az 1849—1867 közötti korszak minisztériumai). 3. A harmadik kategóriába tartoznak az osztrák tartományi levéltárak és más osztrák levéltárak. Bár a felosztás ez alkalommal sem tökéletes, hisz a Stájer Tartományi Levéltárban (Steiermärkisches Landesarchiv) őrzött belső-ausztriai kormányszervek közül a Belső-Ausztriai Haditanács kiterjesztette joghatóságát a Nyugat- Dunántúlra, illetve a horvátországi várakra, emiatt inkább lenne indokolt a második kategóriába sorolása. 13 A burgenlandi levéltárakról közelmúltban jelent meg fondjegyzék, amely áttekintést nyújt a terület 1918 előtt keletkezett levéltári forrásanyagáról. BarisKA ISTVÁN-DOMINKOVITS PÉTER-TiLCSIK GYÖRGY: A Burgenlandban található magyar provenienciájú fondo k és állagok 1921-ig. Söveges L ipovsek, Gordana: A szlovéniai Maribor levéltárában található magyar provenienciájú fondok és állagok 1921-ig. Bp., 2012. (A Kárpátmedence levéltári forrásai I. Fond- és állagjegyzékek 4.) - A tartományi levéltárról haszonnal forgatható még Felix Tobler e folyóirat hasábjain magyar fodításban is megjelent cikke. TOBLER, Felix: A Burgenlandi Tartományi Levéltár, levéltári S^emle, 55. évf. 2005. 4. sz. 58—66. A hungarika elméleti meghatározása, illetve a levéltárak gyakorlati beosztása megteremti azt a koordinátarendszert, amely lehetővé teszi az előzetes felkészülést a tervezett hungarika kutatásra. Ennek során ajánlatos az esetleg már elvégzett feltárások felmérése, a szembesülés a lehetséges problémákkal. Az Osztrák Állami Levéltárban folyó hungarika feltárás A három nagy birodalom közül, amely Magyarország sorsát az utolsó ötszáz évben meghatározta, a Habsburg Monarchia (fennállása utolsó ötven évében Osztrák- Magyar Monarchia) volt a leghosszabb ideig hatással az országra, és a Habsburgbirodalomhoz való tartozás során, az ekkor lejátszódó bür okra tíz áló dásnak köszönhetően, hatalmas mennyiségű forrás termelődött, amely ma az Osztrák Állami Levéltár (Österreichisches Staatsarchiv) taglevéltáraiban található. A bécsi levéltárakat megtizedelő katasztrófák, az 1927-es tűzvész, illetve az 1945-ös levéltári kitelepítés során be-9
