Hungarica-kutatás
Siklósné Kosztricz Anna: A hungarika-kutatás szépsége és szomorúsága Moszkvában (kutatási tapasztalatok). LSZ 60. (2010) 2.
Siklósné Kos%tric\Anna A moszkvai levéltárakban — a magyar vagy a nyugat-európai levéltárakkal összehasonlítva — a kárba veszett idő a legsúlyosabb gond. Én ebben az évben 22 munkanapot töltöttem Moszkvában. A fent emHtettek közül két levéltár, a GARF és az AVP RF a hét minden munkanapján nyitva tart. Bár az AVP RF kutatóterme minden nap látogatható, a raktárakból azonban csak hetente kétszer szállítják a kikért iratokat, és ha véletlenül a kapott őrzési egységekben nincsenek a kutató számára hasznos dokumentumok, az újak megérkezéséig ismét két napot kell várni. Továbbá: mivel a jegyzékekbe a kutató nem tekinthet be (ez egyébként a '90-es években az MSZMP iratai esetében is így volt), miután pontosan megjelölte kutatásai témáját, csak az anyag referensének szaktudására és jóindulatára számíthat. Amennyiben a kettő közül valamelyik hiányzik, a kutató azonnal „megtudhatja", hogy témájára vonatkozóan sajnos nincsen anyag a levéltárban. Ebben a levéltárban a másik legsúlyosabb gond a technikai eszközök teljes tilalma: itt, mint már esett róla szó, csak tollal lehet jegyzetelni. Ez pedig az ebben a levéltárban eltöltendő időt a sokszorosára növeli. A RGANYI és a RGASZPI kutatótermei csak hetente három napon tartanak nyitva. Valószínűleg ez is közrejátszik abban, hogy egyetemi vizsgaidőszakok közeledtével ajánlatos már reggel fél 9-kor (nyitásra) megérkezni a RGANYI kutatótermébe, mert egyébként a rendelkezésre álló korlátozott számú mikrofilmolvasót a fürgébb kutatók elfoglalják. A RGASZPI-ban nagyon sok mikrofilmolvasó áll a kutatóteremben, ezek jó része azonban hasznaveheteden, a kutatóteremben dolgozó levéltári munkatársaktól kell segítséget kérni egy használható gép megtalálásához. Visszatérve a 22 munkanaphoz, természetesen tudomásul kell venni, hogy a moszkvai levéltári kutatások így működnek. Viszont, ha ez így van, mindent meg kellene tennünk annak érdekében, hogy az egyes kutatók által megszerzett másolatokért a többieknek már ne kelljen ismét pénzt és energiát áldozni, ezt kívánja a magyar történeti kutatás érdeke. Tekintettel arra, hogy a második világháború utáni magyar történelem nem kutatható az akkoriban keletkezett szovjet levéltári dokumentumok nélkül, óriási jelentősége lenne annak, hogy itthon ezekből minél több forrás legyen hozzáférhető. Sok kutató további munkáját segíthetné, ha a hazaérkező Klebelsberg-ösztöndíjas az általa hazahozott (bármilyen: elektronikus vagy papíralapú) másolatok egy példányát köteles lenne a Magyar Országos Levéltár hungarika-gyűjteményének átadni, ahol ezek a másolatok a többi kutató számára is hozzáférhetőek lennének. Mivel a magyar vonatkozású dokumentumok az esetek többségében nem kompakt egységekben találhatóak az oroszországi levéltárakban, hanem más egyéb iratok közül kell őket kikeresgélni, a Klebelsberg-ösztöndíjas kutatók által sok munkával összeállított iratjegyzékek is nagy segítséget nyújthatnának más kutatóknak. Ezeket a jegyzékeket is csatolni lehetne a Magyar Országos Levéltár hungarika-gyűjteményéhez. Az elmúlt évszázad magyar történelmének kutatásában az oroszországi levéltárakban őrzött források alapvető fontossággal bírnak. Az ott feltárt iratok feltárása és a magyarországi feldolgozás számára hozzáférhetővé tétele a magyar levéltárosok kikerülheteden feladata. Siklósné Kos^rie^ Anna 54
