Hungarica-kutatás
Siklósné Kosztricz Anna: A hungarika-kutatás szépsége és szomorúsága Moszkvában (kutatási tapasztalatok). LSZ 60. (2010) 2.
Siklósni KosypiczAnna Ennek a levéltárnak a kutatótermében csak az őrizetükben levő anyag egy bizonyos részét lehet kutatni, míg más fondoknak és csoportoknak már a jegyzékeihez is csak egy másik épületben, gyakorlatilag a raktárak előterében lehet hozzáférni, a referensek pedig legfőbb feladatuknak azt tekintik, hogy az illető anyag kutatásáról lebeszéljék az embert. A Népbiztosok Tanácsa2 (ez tulajdonképpen a Minisztertanács) határozatainak jegyzékeit is csak itt lehetett végignézni. A Minisztertanács (5446. f.) több iratcsoportja pedig nem is kutatható, habár a nyomtatásban is megjelent fond- és állagjegyzék ezt egyáltalán nem jelzi. Az Orosz Állami Modernkori Politikatörténeti Levéltárban (RGASZPI3 ) őrizik a 19. század második feléből származó, a nemzetközi munkásmozgalom történetére vonatkozó dokumentumokat, a korai orosz munkásmozgalom fondjait, tovább az orosz és szovjet kommunista pártok iratait 1953-ig. Ebben a levéltárban a legfontosabb feladatom a külföldi ösztöndíjasok fogadására vonatkozó, a Szovjetunió Kommunista Pártja legfelső szintű vezető szerveinek ülésein hozott elvi döntések felkutatása volt. Ez a feladat a levéltárban rendelkezésre álló (és már nyomtatásban is megjelent) napirendi jegyzékek segítségével megoldhatónak tűnik, azonban a napirendi jegyzékek készítői olyan mértékben szűkszavúan fogalmaztak a napirend témáját illetően, hogy nem is sejthető, hogy a napirendhez tartozó dokumentumok miről is szólnak voltaképpen, következésképp sok őrzési egységet kell kikérnünk, hogy esélyünk legyen rátalálni arra, amit keresünk. Itt a 17. fond (a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága) 128. és 137. csoportjai tartalmaznak a külföldi kommunista pártokkal 1945 és 1956 között tartott kapcsolatokra, köztük az oktatási kapcsolatokra vonatkozó iratokat (bár a legérdekesebbnek tűnő őrzési egységek még ma is titkosak). A szovjet kommunista párt levéltári fondjának 1953 utáni részét az Orosz Állami Legújabbkori Történeti Levéltárban (RGANYI4 ) őrzik. Az 5. fondban több olyan csoport (17., 30., 35., 36., 37. opisz) is van, amelyekben a népi demokráciákból érkező ösztöndíjasok fogadására és a párt ezzel kapcsolatos döntéseire vonatkozó dokumentumok találhatóak. A Sztálin halálát követő „olvadás" időszakában a népi demokráciákból érkező ösztöndíjasok fogadására vonatkozó irányelvek is jelentősen megváltoztak. A RGANYI -ban őrzött iratok alapján ez a folyamat kitűnően nyomon követhető. Iratmásolatok készítését illetően ez a levéltár is rendkívül „kegyetienül" bánik a kutatóval: egy oldal fénymásolat ára nagyjából 100 rubel (ez az éppen aktuális árfolyamtól és — ki tudja, miért? — a megrendelt másolatok mennyiségétől függően körülbelül 7-800 forint), mikrofilmeket, elektronikus másolatokat pedig nem készítenek, ottlétemkor csak fénymásolatok készíttetésére volt mód. Az ez évi legkellemesebb meglepetést az Orosz Föderáció Külpolitikai Levéltára (AVP RF5) okozta. A megérkezésemet követő második munkanaptól kezdve kaptam anyagot, és egészen pontosan azt, amit kértem. A négy Moszkvában töltött hét alatt két hónapi időre szánt dosszié-adagot hoztak ki nekem a kutatóterembe. Sajnos ez az a levéltár, ahol — tollon kívül — semmiféle adatrögzítő eszközt nem lehet használni, tehát marad a jegyzetelés, fontos források esetében a szó szerinti másolás. 2 Совет Народных Комиссаров Советского Союза. 1946-tól a neve Совет Министров (Minisztertanács) lett. 3 Российский Государственный Архив Социально-политической Истории — РГАСПИ Ebben a levéltárban őrzik az orosz munkásmozgalom történetének dokumentumait, továbbá a Szovjetunió Kommunista Pártja levéltári anyagát 1953-ig. 4 Российский Государственный Архив Новейшей Истории — РГАНИ. 5 Архив Внешней Политики Российской Федерации — АВП РФ. 52
