Hungarica-kutatás
Jakab Réka - Márkusné Vörös Hajnalka: AZ Esterházy-család cseszneki ágának iratai a Szlovák Nemzeti Levéltárban LSZ 58. (2008) 1. 18-26.
írás készült a különböző jószágokról, a jobbágyokról és családjaikról.25 Több évből maradtak fenn adóösszeírások az adózók név szerinti számbavételével. Külön összeírások készültek a búza-, illetve méhtizedről. 1719-ben összeírták az uradalom bérlőit és az azok által fizetett bérletek díját. Többször összeírták az uradalom sertés- és marhaállományát.2 6 1758-ban felmérték és a termesztett javak szerint összeírták, lerajzolták a gyiróti határt. Érdekes forrás az 1719-ből való uradalmi hidak összeírása, melyben megadták az egyes hidak pontos helyét és méreteit.2 7 A földesúr kegyúri jogainak megnyilvánulását láthatjuk a szentkirályi reformátusok és a katolikus plébánia építése ügyében. A reformátusok 1749-ben új prédikátor behozatalának engedélyezését kérték a földesúrtól az előző prédikátor halála miatt.2 8 Az uradalmi igazgatás részeként az iratok közt találjuk a cseszneki tiszttartó feladatainak meghatározását 1747-ből.2 9 Mindezek végén pedig az uradalmat érintő jogbiztosító iratok jegyzékét. 3. Az előző egységhez kapcsolódik, tőle talán teljes mértékben nem is indokolt elválasztani a gazdasági iratokat. Ezek közül először is a cseszneki uradalom 1646-ban keletkezett urbáriumát kell megemlíteni.3 0 Fennmaradt egy-egy kontraktus a földesúr és a jobbágyok között 1703-ból és 1714-ből.3 1 A 37. fasciculusban találhatók az 1716-1770 közötti időszakban árendába adott dézsmák nyugtái. 1689-ben leltárt vettek fel a cseszneki javakról, 1757-ből fennmaradt aNyitra megyei Kovarcon lévő bútorok jegyzéke.3 2 Ide sorolhatjuk a számtalan adóslevelet, mely néhány tíz forinttól több száz, esetleg ezer forintot kitevő összegekről szólnak. 1746-ban a szentkirályi Gerencsér Judit pénzszűke miatt arra kényszerült, hogy eladja gyümölcsösét Esterházy Ferencnek 14 forintért.3 3 Az eddig feltárt számtalan irattípust felsorakoztató változatos uradalmi iratanyag közül elsősorban éppen a legnagyobb részt kitevő, az egy-egy birtokhatárra és birtokhasználatra vonatkozó tanúkihallgatásokat is magukba foglaló peres iratok indokolták a pozsonyi kutatást, hiszen a polgári időszakot megelőzően szinte kizárólag csak az uradalmi iratok engednek bepillantást egy-egy település életébe. A kutatás általános tapasztalatai A pozsonyi Szlovák Nemzeti Levéltárban végzett kutatás sok új ismerettel és néhány lényeges tapasztalattal gazdagított bennünket: A szlovákiai levéltári kutatások előkészítésében óriási segítséget jelent Nóvák Veronika 2004-ben magyar nyelven megjelent, a szlovákiai levéltárak magyar vonatkozású iratairól készült fond- és állagjegyzéke.3 4 A kutatásra szánt levéltári anyagról mégis hely-25 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 37. Nr. 12. 26 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 37. Nr. 4CM2. 27 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 37. Nr. 39, Fasc. 42. Nr. 2. 28 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 42. Nr. 6-7, 15. 29 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 37. Nr. 66. 30 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 37. Nr. 17. 31 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 40. Nr. 1-2. 32 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 45. Nr. 18. 33 SZNL. Ecskl. I.B. Fasc. 42. Nr. 5. 34 NÓVÁK VERONIKA: A szlovákiai levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig és 1938-1945 között. 1. kötet. A Kárpát-medence levéltári forrásai I. Budapest, 2004. 23
