Hungarica-kutatás

Papp Barbara: Kutatás a londoni Freud Museum Levéltárában. Levéltári Közlemények, 88. (2017) 171-

171 PAPP B ARBARA KUTATÁS A LONDONI FREUD MUSEUM LEVÉLTÁRÁBAN Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének keretein belül működő Gazdaság- és Társadalomtörténet Tanszék tudományos munkatársa vagyok, történész-pszichológus. 2016 augusztusára– szeptemberére pályáztam Klebelsberg Kuno kutatói ösztöndíjat Londonba, ame­lyet végül 2017 májusára, egy hónapos időtartamra nyertem el. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Klebelsberg-ösztöndíjával alapvetően hungarika-kutatásokat támogatnak, és erről nem csupán a pályázónak szükséges nyilatkoznia – t. i. hogy valóban hungarikáról van szó –, hanem a beadásra szánt munkaterv alapján az illetékes magyar közgyűjteménynek, vagyis a Magyar Nemzeti Levéltárnak, az Országos Széchényi Könyvtárnak vagy a Magyar Nemzeti Múzeumnak is írásba kell adnia a véleményét.* „A magyar pszichoanalitikus örökség feltárása Londonban ” volt kutatásom munkacíme. Ennek keretein belül elsődlegesen a magyar vagy magyar származású pszichoanalitikusok londoni, a Freud Museumban őrzött anyagainak (kéziratok, levelek stb.) feltárását terveztem. A pszichoanalízis az Osztrák–Magyar Mo nar -chiában született, jeles képviselői között számos magyar orvost, illetve egyéb alap­képzettségű analitikust találunk. Közülük is kiemelkedő jelentőségű dr. Ferenczi Sándor munkássága. Tevékenysége nemzetközi szinten is nagy érdeklődésre tart számot – ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy a londoni Freud Museum igen nagy eredménynek tartja, hogy néhány évvel ezelőtt megszerezte Ferenczi anyagainak egy részét. Ebben a corpus ban – és a Freud Museum egyéb fondjaiban – nem csu ­pán a Ferenczitől és levelezőpartnereitől származó források találhatók, de későbbi magyar származású analitikusok iratai is, természetesen főként az emigrációba kényszerülőké. Ezt az anyagot kívántam tehát feltérképezni, ezeket lehetőség sze­rint kiegészítettem volna oral history -anyagokkal, az 1956-os forradalmat követő időszakban kivándorolt pszichoanalitikusokkal készített interjúkkal. A kutatás hasznát a következőkben láttam: a magyar pszichoanalitikus örökség londoni számbavétele, Ferenczi Sándor és köre anyagainak a hazai és nemzetközi közvéle­mény számára hozzáférhetővé tétele, 1956 hatásának elemzése a magyar pszichoa­nalitikus közösségre és a brit emigrációra nézve. Mivel a megpályázott 2 hónap helyett csak 1 hónapra kaptam ösztöndíjat, a munkatervet jelentős mértékben módosítanom kellett. „Az írott forrásokat lehető ­ség szerint kiegészíteném oral history-anyagokkal” – írtam a pályázatra leadott ter ­vezetben. A kényszerűségből megfelezett kutatási idő azzal járt, hogy az oral his­tory-anyagokat egyszerűen nem volt lehetőségem gyűjteni. *A tanulmány az NKFIH 2016. PD_121103. sz. projektjének támogatásával valósult meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom