Hungarica-kutatás

H. Németh István: A városi reformáció kezdetei Egy tematikus hungarika körút eredményei és tanulságai. Levéltári Szemle, 69. (2019) 1. 61-75.

61 2019/1. H. Németh István A városi reformáció kezdetei Egy tematikus hungarika körút eredményei és tanulságai A reformáció emlékéve alkalmából megvalósuló Reformáció MNL projekt része­ként folytatott kutatások között a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában az 1516 és 1570 közötti időszak forrásainak feldolgozása mellett levéltárunk egyik alapvető és unikális célkitűzése, a hungarikakutatás is szerepet kapott. E kutatás alapvetése az volt, hogy a reformáció magyarországi elterjedésében a szabad királyi városok is fontos és kiemelkedő szerepet játszhattak. Ennek alapjául az eddigi szak­irodalom megállapításai is szolgáltak, hiszen Kosáry Domokos is úgy vélekedett, hogy „a hitújítás magyarországi elterjedésének reális alapjai [...] a városokban, a pol­gári fejlődésben találhatók meg...”.1 Kosáry megfigyelését erősíti meg a nemzetközi szakirodalom is. A német reformáció városi jellegére, sőt annak primátusára hívta fel a figyelmet Bernd Moeller 1962-ben és Arthur G. Dickens 1974-ben megjelent köny­veiben. A nemzetközi szakirodalom így a reformációt már az 1960-as évektől kezdve tipikusan városi jelenségnek tekintette. A „No cities, no Reformation” jelszavakon túl Dickens kijelentése („the Reformation was an urban event”) uralta és uralja még mindig a reformációról szóló történeti diskurzust. 2 Jóllehet az újabb szakirodalom ezt az állítást sok tekintetben árnyalta, a feje­delmek és általában a nemesség szerepét is fokozottabban vizsgálta.3 A reformáció elterjesztésében a városi polgárság jelentős és különleges szerepet játszott, hiszen a felekezetváltás sok tekintetben közösségi döntésen alapult, nem pedig egy felsőbb rendi hatalom által elrendelt folyamat volt.4 A magyarországi városok gazdasági és politikai gyengesége miatt elsődlegesen a nagybirtokos családok térítő szerepét emel­ték ki a magyar szakirodalomban.5 Ennek ellenére vitathatatlan, hogy a magyarországi 1 Kosáry, 1951: 219. 2 Ld. például Moeller, 1966.; Moeller, 1972.; Dickens, 1974.; Ozment, 1975: 6–9.; Brady, 1979: 42–43.; Brady, 1997.; Stalnacker, 1973: 113-146.; Dickens et al., 1985: 298–300.; Rublack, 1987: 125–131.; Scribner, 1986.; Schilling, 1981.; Schilling, 1983: 443–456.; Close, 2009. Legújabban: Schlögl, 2015: 281–315. 3 Press, 1979: 330–383.; Press, 1985: 61–94. 4 Lásd erre leginkább: Blickle, 1987. 76–109.; Blickle, 2000. 5 A Habsburg Monarchia országaira összefoglalóan lásd: Winkelbauer, 2003: 14–111., de különösen 106–111. Magyarországon a hagyományos reformációs irodalom is a nemesség szerepét hangsú­lyozza: Zoványi, 1921. Vö. még: Péter, 1995.; Csepregi, 2012: 77–90. KILÁTÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom