Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Bicsok Zoltán dalomban alig szereplő udvarhelyszéki család történetéhez, másrészt értékes adalékokkal szolgál Nagysolymos történetéhez is. A homoródalmási Mihálj család iratai (1706—1896). A számos helyi közszereplőt adó család177 levéltárából 116 irat került a gyűjteménybe. A család első jelentősebb tagja Mihály Máté kuruc kapitány volt, vélhetően az ő hagyatékából származik az állag legrégebbi darabja: I. József magyar király 1706-ban kiadott kiáltványának másolata, melyben az uralkodó az állam és a hadsereg iránti kötelezettségeikre figyelmezteti székely alattvalóit.178 Mihály Máté fiától, Ferenctől származnak az 1753—1780 közötti gazdasági jellegű feljegyzések.179 A 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben keletkezett iratok már nagy valószínűséggel a család legkiemelkedőbb tagja, Mihály János (1771—1836) udvarhelyszéki alkirálybíró, országgyűlési követ, királyi táblai ülnök, székelykeresztúri unitárius gimnáziumi gondnok hagyatékából származnak. Ezek többsége hivatali irat: II. Lipót császár néhány, 1791-ben kelt leiratának másolata; egy I. Ferenc császárhoz intézett felirat másolata 1792-ből; Torda város határának kijárásával kapcsolatos iratok 1816—1818-ból; a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium gazdasági ügyeire, illetve építésére vonatkozó iratok az 1811—1831 közötti időszakból.180 Mihály János személyes iratai közül említést érdemelnek a Királyi Táblára való bírói kinevezésével kapcsolatos ünnepélyes kiállítású oklevelek 1833—1834-ből.181 Az állag utolsó két darabja két Mihály János-életrajz, az elsőt a királybíró leánya, Zsuzsanna állította össze, a második ismeretlen szerző, talán Sándor János gimnáziumi tanár 1896-ban, Budapesten kelt vázlata.182 183 A szentábrahámi Uírint^i családui iratai (1815—1838). A hagyatékok sorában, menynyiségét és évkörét tekintve is a legkisebb. Az összesen 5 darabot számláló levéltártöredékben található a bözödújfalusi, azóta szétszóródott unitárius egyházközség 1826. évi esperesi vizitációjának jegyzőkönyve.184 A közel háromszáz darabot számláló Személyes eredetű iratok gyűjteménye (1643—1911) főleg adásvételi szerződéseket, zálogleveleket, jegyzőkönyveket, fejedelmi parancsleveleket, tanúvallomásokat, osztályleveleket, adományleveleket, határkijárásokat tartalmaz. Értékes adalékokkal szolgálnak mindazoknak, akik Udvarhelyszék, illetve Keresztúr fiúszék falvainak (leginkább Tordátfalva és Küsmöd, kisebb részt Enlaka, Etéd, 177 A homoródalmási Mihály családra vonatkozó legkorábbi hiteles adatok a 16-17. század fordulójáról valók: 1580-ban Mihály Pongrác és Péter Báthory Kristóftól nyernek adományt. 1602-ben Péter fia, Máté a császár hűségére tesz esküt, 1614-ben ugyanő, mint lófő szerepel a lustrajegyzékben. Pálmay József ez utóbbi Máté unokájának tartja Mihály Máté kuruc kapitányt. A családból többen is armalista nemesként szerepelnek az 1741. évi udvarhelyszéki nemes-összeírásban, Mihály Ferenc és Pál pedig 1796-ban a Királyi Táblán is igazolták nemességüket. (PÁLMAY, 2003. 160-161.; SÁNDOR, 1900. 70—88.) 178 RNLHMH F 250 — A Székelykeresztúri Múzeum iratgyűjteménye, 1389. 179 RNLHMH F 250 - A Székelykeresztúri Múzeum iratgyűjteménye, 1404. 180 RNLHMH F 250 - A Székelykeresztúri Múzeum iratgyűjteménye, 1419., 1425—1426, 1435, 1438- 1439, 1465-1468, 1472. 181 RNLHMH F 250-A Székely'keresztúri Múzeum iratgyűjteménye, 1497., 1500. 182 RNLHMH F 250 — A Székelykeresztúri Múzeum iratgyűjteménye, 1512—1513. 183 A szentábrahámi Lőrintzi családból Balázs 1614-ben szentábrahámi birtokosként lustrál. Leszármazottai közül Lőrintzi József Marosvásárhelyen, Lőrintzi Mihály pedig Székelyoidvarhelyen volt ügyvéd. (Pálmay, 2003. 150.) 184 RNLHMH F 250 - A Székelykeresztúri Múzeum iratgyűjteménye, 1517. 62
