Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Bicsok Zoltán Antónia diákköri szerelme, Erzsiké kolozsvári diákévei, a köröndi edénygyár virágkora a „kis magyar világ” idején. Néhány megrendítő darab is fennmaradt a családi levelezésben, amelyek Erzsiké férje, dr. Silay Ferenc (1919—?) kolozsvári ügyvéd 1947. évi pitepti politikai fogságának időszakát dokumentálják: kopott levelezőlapok, megsárgult füzetlapok, rajtuk alig olvasható, grafitceruzával írt üzenetek az otthoniaknak.71 A betfalvi Bíró és o lasgtele ki Bíró családok iratai (1858—1948). A két család közötti esetleges rokoni kapcsolat a fennmaradt iratok, illetve az elérhető szakirodalom alapján nem igazolható, ennek ellenére a gyűjteményt egykor rendező levéltáros a két, összesen 0,30 folyómétert kitevő állományt ugyanazon család levéltáraként kezelte, darabjait összevegyítette, így az egyik vagy másik Bíró család múltja iránt érdeklődő olvasónak mindegyik iratcsomót át kell vizsgálnia. A fennmaradt iratok alapján a homoródszentmártoni nemes Bíró (Birró) család betfalvi ágából öt 19—20. századi nemzedék rekonstruálható több-kevesebb pontossággal, de az iratok zöme Bíró Mihály (1851 k—1915) leszármazottaira vonatkozik. Kedei Ilonával kötött házasságából születtek István, „az utolsó betfalvi földesúr”, Gabriella (a családi levelezésben Ella), Margit és Ilona. Bíró István Kiss Máriát vette feleségül, az ő fiuk volt Bíró György (1912—1996) atléta,72 agrármérnök, az 1940-es évek elején a kolozsvári Gazdasági Akadémia adjunktusa. A család utolsó két generációja erősen megszenvedte a 20. század viszontagságait: Bíró István és felesége előbb földbirtokaikat, majd betfalvi udvarházukat és maradék javaikat is elveszítve, marosvásárhelyi kényszerlakhelyre kerültek, Bíró György pedig az egyetemi karrier helyett a szentágotai állami gazdaságban kapott munkát. A jogszolgáltatási iratok, valamint Bíró Margit és Ilona magánlevelei mellett a család irathagyatékából az 1921. és 1945. évi agrártörvények nyomán történt birtokkisajátításokra vonatkozó jegyzőkönyvek,73 határozatok, adóügyi iratok, és két, kézzel írott végakaratnak van nagyobb jelentősége — ezek sok hézagpódó adatot tartalmaznak a család 19—20. századi történetére vonatkozóan. Az iratok egy része a baróti születésű, olaszteleki földbirtokos Bíró Istvánra (1878—?) vonatkoznak, vélhetően az ő hagyatékából is származnak. Felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen végezte, majd állami közép- és reáliskolai tanárként működött. Az első világháborúban főhadnagyként vett részt, utóbb pedig tartalékos huszár századosi rangot viselt. A két világháború közötti időszakban kivette részét a romániai magyar érdekvédelemből: az Országos Magyar Párt helyi szervezetének elnöke és az Udvarhely megyei elnökség tagja, majd 1939—1940-ben a Magyar Népközösség olaszteleki szervezetének elnöke és a megyei tagozat alelnöke volt. A második bécsi döntést követő71 RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A köröndi Bertalan család iratai, 12. 1. Nem sokkal szabadulása után, 1949-ben kényszerlakhelyre hurcolták, lakása, könyvtára, minden értéke odaveszett. 1950-ben újból börtönbe került pár hónapra, majd 1965-ben államellenes izgatásért öt évre ítélték. http://udvardy.adatbank.transindex.ro/index.php?action=nevmutato&nevmutato=Silay%20Ferenc (Letöltve: 2015. január 25.) 72 1941-ben a kolozsvári Adétikai Club színeiben országos bajnok volt kalapácsvetésben. 73 Egy 1930-ban felvett jegyzőkönyv szerint Bíró István betfalvi birtoka 130 hold volt, ebből kisajátítottak az állam javára 56 holdat. — RNLHMH F 591 - Székely birtokos családok iratgyűjteménye — A betfalvi Bíró család iratai, 5. 71. 42
