Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Családi archívumok a tornán Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrlésében Kálmán (1827—1874) ornitológusra. Emellett nagyszámú főispánt, főkirálybírót, főkapitányt és székbírót adtak az erdélyi vármegyéknek és a székely székeknek. Erdély egyik legjelentősebb mágnáscsaládjától csupán egy levéltártöredék került a Csíkszeredái Levéltárba, melynek darabjai a szárhegyi főág meggyesfalvi ágazatára, pontosabban a 19—20. század fordulóján élt családtagokra, Eá^ár Móric özvegyére, Barcsay Polixénán. (1822—1906), fiaikra: Vincére (1841—1910) és Jenőre (1845—1910), valamint ez utóbbi lányaira, a szárhegyi birtok utolsó tulajdonosaira: Lá^ár Eleonórára, (gr. Otto von Bissingen-Nippenburg neje, 1871—1952) és Lázár-Bors Margitra (br. Lipthay Frigyes felesége, 1872—1954) vonatkoznak. A mindössze kilenc darabból álló levéltártöredék nagyobbrészt jogbiztosító iratokat tartalmaz (adásvételi szerződések, egyezséglevelek), amelyek a szárhegyi birtok igazgatásával, illetve bizonyos birtokrészek elidegenítésével kapcsolatosak. Székely birtokos családok iratgyűjteménye (F 591)63 Az 1918-ban Romániába szakadt erdélyi földbirtokosok elleheteüenülését — majd sok esetben a pusztulását — három egymást követő csapás okozta: az 1921. és 1945. évi román agrártörvények és az 1949. évi államosítás és kitelepítés. Alig ocsúdott fel Trianon okozta megrázkódtatásából, az erdélyi földbirtokos osztálynak hamarosan egy újabb traumával kellett szembenéznie. Az 1921. évi földbirtoktörvény tendenciózus voltát kortársak és elemzők egyaránt hangoztatják. Nagyrománia politikai elitje kimondatianul bár, de a magyar birtokos réteg (és emellett természetesen az egyházak és közbirtokosságok) gazdasági erejének megtörését célozta a törvénnyel. Nyilvánosan ugyan azt hirdette, hogy a reform célja egy egészséges kisbirtokos társadalom kialakítása, ennek örve alatt azonban az erdélyi magyar elitet próbálta ellehetetleníteni, olyan megfontolásból, hogy erős gazdasági háttér hiányában a magyar közösség kevesebb súllyal tudja majd hallatni a hangját Romániában.64 Az 1921-es törvény nem volt képes teljesen felszámolni Erdélyben a magyar tulajdonosi dominanciát, így a folyamat az 1945. évi 187. számú földbirtok-rendezési törvénnyel teljesedett ki. A jogszabály kisebbségellenes, főként magyar- és németellenes élét a törvény indoklása, még ha burkoltan is, de deklarálta, amikor kimondta, hogy „a földreform országunk részére nemzeti, gazdasági és társadalmi szükségszerűség”.65 A frissen hatalomra jutott kommunisták agrártörvénye nemcsak amiatt volt jóval szigorúbb az 1921. évinél, mert 50 hektárban határozta meg a maximális földbirtokot, hanem azért is, mert kisajátította a mezőgazdasági gépeket és berendezéseket is. 63 RNLHMH F 591 — Székely birtokos családok iratgyűjteménye (évkör: 1650—1949, terjedelem: 9,65 ifm., 980 levéltári egység, leltárszám: 1040, magyar, román, német, francia nyelvű iratok). 64 VlNCZE, 1996. httpti/www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.phpPaction^cimek&lapid^S&cikk^ m960427.html (Letöltve: 2015. január 21.) 65 Nagy Csongor, 2002. http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/mdex.php?action=cimek&cikk=m020220.html (Letöltve: 2015. január 21.) 39
