Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Búsok Zoltán a csíktaplocai előnevet.29 Tulajdonképpen a továbbiakban ők tartották fenn a Lázár család ezen ágát, ugyanis id. Pál testvérei, János és Ferenc magtalanul haltak meg. EácAr János (1758—1813) pályafutásáról kevés adat áll rendelkezésre, ezek szerint a halálát megelőző években Hunyad vármegye főszolgabírója volt.30 A legkisebb fiú, Eá^ár Ferenc (1765—1832) volt talán a testvérek közül a legaktívabb a közéleti pályán: 1791—1797 között a csíki derékszék ülnöke, 1798—1799-ben a felfüggesztett felcsíki pénztárnok helyettese, majd ismét széki ülnök, 1802-től pedig 1823. évi lemondásáig felcsíki alkirálybíró31 — ez az időszak jelentette pályája csúcsát. Bátyja, János halálát követően jobbára Hunyad vármegyében élt, a család ottani birtokügyeit intézte, ott is halt meg. Id. Lázár Pál fiai közül a Hunyad vármegyében birtokos Farkas (fi 841) katonai pályára lépett, császári huszárkapitányként részt vett a napóleoni háborúkban,32 33 ifj. Pál (1788—1858) szintén Hunyad vármegyében volt szolgabíró, majd táblabíró, Imre (1793—1862) pedig az erdélyi Királyi Kancellárián volt fogalmazó. Ez esetben is a legkisebb fiú, Lázár Antal (1797—1860) vitte a legtöbbre: 1819-től csíkszéki ülnök, 1830- ban már Felcsíkszék aljegyzője, négy évvel később pedig Csíkszék országgyűlési követe. 1837-től a szék főjegyzője volt, mely tisztségéről azonban 1841-ben lemondott. Csíkszentdomokosi Sándor Júliát vette feleségül, a gyermekeik közül Anna Mária, Dénes Antal, Domokos Lajos és Antónia Anna érték meg a felnőttkort. A nagyobb fiú, csíktaplocai LAtfír Dénes (1829—1882) szép közéleti pályát futott be, hiszen 1866—1879 között a karcfalvi kerület országgyűlési képviselője, majd két évig Csík vármegye alispánja, és végül újabb két évig, tulajdonképpen haláláig a vármegye főispánja volt. LA^ár Elek22 özvegyét, br. Wildburg Ri^át, a jótékonykodó úrhölgyet vette feleségül. Házasságukból öt gyermek született: Júlia, Dénes, Riza, Domokos és Ilona. Az apa halála után a család Budapestre költözött, 1829-ben épült, klasszicista stílusú csíktaplocai udvarházukat a falunak adományozták. A kisebbik fiú, Lá%ár Domokos (1834—1901) mindössze 15 évesen vett részt a szabadságharcban. Később postamester volt, majd rövid ideig Csíkszereda polgármestere is. Az ő nevéhez fűződik az újabb csíktaplocai Lázár-kúria (át)építtetése 1887-ben. Lécfalvi Gyárfás Bertával kötött házasságából két gyermeke született: Mária és Miklós. Csíktaplocai Lázár Miklós (1874—1922) pályája ígéretesen indult, hiszen a 20. század elején ő volt Csík vármegye első aljegyzője, majd neve 1906-ban felmerült a főispáni hivatal betöltése kapcsán is,34 hamarosan azonban felhagyott a politikai tevékenységgel, birtokára vonult vissza, ahol mintagazdaságot alakított ki. A következő évek azonban csapások sorozatát hozták: az 1916. évi menekülés, a román csapatok dúlása és a háborús pusztítás szétzilálták a birtokot, amit ugyan szívós munkával sikerült úgy-29 Ebből az ágból származott Lázár László (1891—1963), Lázár Béla és fia, vitéz Lázár Károly (1890—1968) is, Horthy Miklós kormányzó utolsó testőrparancsnoka. 30 RNLHMH F 27 - Csíkszék levéltára — Főkirálybírói iratok, V1I/667. 31 RNLHMH F 27 - Csíkszék levéltára — Iratok, LXVI/22, CLXXIII/3. 32 Gyulai, 1904. 2.19. 33 Csíktaplocai Lázár Elek (1831—1866) ifj. Lázár Pál fia és Lázár Dénes első unokatestvére volt. 34 Végül Andrássy Gyula belügyminiszter nem őt, hanem Kállay Ubult nevezte ki. 34
