Hungarica-kutatás
Bicsok Zoltán: Családi archívumok a Román Nemzeti Levéltár Hargita Megyei Hivatalának őrzésében. Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 27-
Bicsok Zoltán foglalták össze, dokumentumgyűjteményekkel, adattárakkal kiegészítve — gondolhatunk itt a losonci Bánffyakat, a bethleni Bethleneket, a vargyasi Dánieleket, a göncruszkai Komisokat, a széplaki Petrichevich-Horváthokat, a széki Telekieket tárgyaló művekre.1 A második világháború utáni időszak nem kedvezett a „kizsákmányoló osztály” történetét célzó kutatásoknak. Erdélyben különösen nem, hiszen itt a kizsákmányoló ráadásul magyar is volt. Nem is születtek jelentős családtörténeti, de még címertani és pecséttani munkák sem, amelyek a nemességgel foglalkoztak volna. A rendszerváltás után újból feléledt az érdeklődés a genealógia, illetve a nemesi családok története iránt,2 erdélyi közgyűjteményeink pedig — köztük a Román Nemzeti Levéltár Csíkszeredái székhelyű, Hargita megyei hivatala3 is — értékes, és sok esetben alig kutatott levéltári anyaggal állnak e sokáig méltadanul háttérbe szorult tudományterület művelőinek rendelkezésére. Akik a vidékünkön birtokos történelmi családok múltjára vonatkozóan a Csíkszeredái Levéltárban próbálnak kutatni, először a bekerült családi irathagyatékokból (veresegyházi Borsai Nagy és ábránfalvi Ugrón, kápolnásfalvi Both, csíktaplocai Lázár, szárhegyi gr. Lázár) kialakított családi fondokkal, majd a családtörténeti vonatkozású állagokat (is) tartalmazó iratgyűjteményekkel (múzeumi gyűjtemények, Székely birtokos családok iratgyűjteménye) érdemes megismerkedniük, de a fontosabb széki tisztségviselőket adó családok (pl. csíkszentmártoni Bocskor, csíkszentkirályi Bors, csíkmindszenti Czikó, csíkszentsimoni Endes, bánkfalvi Kovács, csíkszentmártoni Szabó, madéfalvi Zöld) esetében haszonnal lapozhatják a széki levéltárak4 segédleteit is, hiszen számos családi irat is bekerült a zömében közigazgatási vonatkozású iratanyagba. Természetesen a családtörténészek számára megkerülheteden az egyházi anyakönyvek gyűjteménye,5 jónéhány egyházközség esetében 17. század végi bejegyzéseket is tar1 A 20. század első felének történészei, levéltárosai közül sokan alkottak maradandót a családtörténet területén — a teljesség igénye nélkül: Áldásy Antal, Biás István, Dániel Gábor, Gerő József, Gyulai Rikárd, Karácsonyi János, Kardos Samu, Kelemen Lajos, Komáromy András, Köblös Zoltán, Köpeczi Sebestyén József, Lukinich Imre, Pálmay József, Petrichevich-Horváth Emil, Sándor Imre, Varjú Elemér, Veress Endre. 2 Az erdélyi vonatkozású családtörténeti kötetek, tanulmányok szerzői között gondolhatunk Balogh Juditra, Gaal Györgyre, Gazdovits Miklósra, Horn Ildikóra, Jakó Zsigmondra, Marosi Ildikóra, Papp Klárára, Sas Péterre, Szabó András Péterre, Tüdős S. Kingára, Vekov Károlyra, W. Kovács Andrásra. Ugyanakkor megjelent néhány visszaemlékezés a meghurcolt történelmi családok tagjainak tollából is. Önálló kötetként láttak napvilágot Bethlen Béla emlékiratai, Degenfeld-Schonburg Sándor, Harmath Ferenc, Kornis Gabriella, Siemers Ilona (szül. cégéi Wass) vágj' Teleki Éva visszaemlékezései, és rövidebb írásokból szerkesztett egybe egy kötetre valót Kovács Kiss Gyöngy „Álló- és mozgóképek. Vázlat az erdélyi főnemességről” címmel (2004). 3 A Román Állami Levéltár (1996-tól Román Nemzeti Levéltár - RNL) Csíkszeredái fiókja 1953-ban létesült a marosvásárhelyi tartományi levéltár fiókjaként. Ugyanekkor jött létre egy hasonló alegység Székelyudvarhelyen is, amely 1969-ben, a megyésítés nyomán egybeolvadt a csíki intézménnyel. Napjainkban a RNL Hargita Megyei Hivatalának Csíkszeredában őrzött állományát (RNLHMH) 4015 ifm. levéltári anyag képezi, 690 fondba és gyűjteménybe rendezve. 4 RNLHMH F 26 - Gyergyószék levéltára, F 27 - Csíkszék levéltára, F 28 - Felcsíkszék levéltára, F 29 - Alcsíkszék levéltára, F 62 - Kászonszék levéltára, F 73 - Udvarhelyszék levéltára. (Ez utóbbi töredék, Udvarhelyszék levéltárának törzsanyagát a kolozsvári Levéltár őrzi.) 5 RNLHMH F 47 - Egyházi anyakönyvek gyűjteménye. 28
