Hungarica-kutatás
Johan Ickx: A Szentszék Külügyi Történeti Levéltára különös tekintettel Magyarországra (ford. Olmosi Zoltán). Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 5-26.
A S^entss^ék Külügyi Történeti Levéltára különös tekintettel Mgyarorsslagra Az 1939—1945 közötti háborús évekről azonban még nem lehetséges valóban komoly és objektív történeti értékelés, mert a Szentszék levéltárai [erre az időszakra vonatkozóan] még zártak. Ezért a Szentszék és Magyarország közötti kapcsolatok további alakulásának kutatása még előttünk áll. Bár mindannyian emlékszünk arra, mi történt Magyarországon 1991 után, rövid történed leírásunk a Szentszék és Magyarország kapcsolatairól itt véget ér, mert ez a krónikához 'és (még) nem a történelemhez tartozik. Befejezés Ha valaki az Államtitkárság Államközi kapcsolatok s^ekdója Történeti levéltárának anyagait szeretné kutatni, annak bizonyos ismeretekkel kell rendelkeznie a szervezetről általában és az [irányító és résztvevő] személyek speciális szerepéről: ki és mikor volt a bíboros államtitkár, kik voltak legszűkebb munkatársai. Ebben a vonatkozásban a kongregáció struktúráját említhetjük, amelyben a különböző időszakokban a bíborosok száma is eltért, mellettük dolgozott titkárként egy prelátus, akit szintén titkár segített, illetőleg más segítők (minutanti) és egy levéltáros. Fel kellene tárni az Iroda ügymenetét, nem csak a válaszlevelek megírásáára és a dokumentumok előkészítésének folyamatára vonatkozóan, hanem a hivatalok eljárásrendjét (modus operandi) illetően is, pl. ha széljegyzetet vagy glosszát fűznek az irathoz, ami egyetértést vagy a javaslat elutasítását jelenti. Az események egy adott országban mindig szélesebb nemzetközi összefüggésben zajlanak, amelyek átnyúlnak az egyes szériákon.45 Engedtessék meg egy modern példára hivatkoznom: a [vatikáni] keleti politikát elemző kutatás nem épülhet kizárólag szovjet, illetve oroszországi dokumentumokra, hanem figyelemmel kell lennie a „szövetséges” országokra is, Magyarországtól az NDK-ig, Bulgáriától Lettországig, [ekkor a Szovjetunió része!]. A kutatás ilyen mértékű kiterjesztése persze vatikáni kontextusban is érvényes: az Államtitkárság által készített iratok részben ugyanis eljutottak a Szentszék más dikasztériumaihoz (kormányszékeihez) is. Amennyiben ismert egy dokumentum keletkezési helye vagy címzettje, mérlegelni kell, hogy [ezen hivatalok dokumentumait is] szükséges-e bevonni a kutatásba vagy sem Az Államtitkárság Államközi kapcsolatok szekciója történeti levéltárának van egy további különlegessége, amit a dokumentumok elemzése folyamán gyakran lehet érzékelni. Mivel az Államtitkárság a többi dikasztériumtól eltérően mindenkor a pápa tanácsadó és segítő szervezete volt, és ma is az, ennélfogva a döntéseket több együttműködő [szervezet vagy személy] együtt készíti elő. Az előterjesztett javaslatokban és irányelvekben, amelyekben gyakran diplomáciai tapasztalat jut érvényre, egyúttal felismerhető az az apostoli szellem, ami meghatározza e szervezet vezetőinek és munkatársainak a munkáját. 45 Lásd ehhez a 39. számú jegyzetet! 23
