Hungarica-kutatás
Johan Ickx: A Szentszék Külügyi Történeti Levéltára különös tekintettel Magyarországra (ford. Olmosi Zoltán). Levéltári Szemle, 65. (2015) 2. 5-26.
Johan Ickx meg a korabeli rendnek. A mai besorolás tehát eltér a faszcikuluszok korábbi, eredeti kompozícójától: mindig van egy borítója, rövid tartalmi ismertetéssel, kronológiai határokkal és levéltári hivatkozással. Míg a leltáron belül az első időszakra vonatkozóan (1878-ig) mindegyik faszcikuluszt a dokumentumoknak megfelelő regisztratúrával, azaz az iroda által kiadott címmel látták el, a második periódus leltára már a fontos adatok és témák részletes leírását tartalmazza szakszerű nyelvezettel. A harmadik szakaszban (X. Pius és XV. Benedek pápasága — 1903—1922 — alatt) megtartották ezt a szerkesztési stílust. A 4. periódus leltára viszont alapvetően változtat ezen: a faszcikuluszok sok, ám nem összes elemét írják le. A kiemelkedő jelentőségű dokumentumok különleges figyelmet kapnak, s részletes összefoglalót készítenek róluk. Ez a feldolgozási mód viszont több súlyos hátránnyal jár: a tartalmi ismertetés készítése és a szerkesztés során néhol nagyon részletes a kifejtés, máskor viszont túlzottan rövid, esetenként elmaradnak fontos mozzanatok és fordítva. Végül nem maradnak el a (szubjektív) jelzők sem egy-egy esemény értékelésénél. Néhány objektív levéltári adat azonban hiányzik: például elmaradt a bármiféle utalás az egyes lapokra vagy fóliókra vonatkozóan. Néhány példa Magyarország történetéhez az Államtitkárság Történeti Levéltárának dokumentumai alapján A rendszeres diplomáciai kapcsolatok a Szentszék és Magyarország között 1522-re tehetők.34 Ebben az évben küldte a németalföldi VI. Hadrián pápa Magyarországra Thomas de Viot (Cajetano bíboros) legátus a latereként (a pápa személyes megbízottjaként). A 16. században kezdődik a különböző európai országok között a diplomáciai kapcsolatok intenzívvé válása. Cajetano bíborossal együtt rendelték Magyarországra apostoli nunciusnak, a szicíliai Antonio Burgiot. 1522-ben kezdi diplomáciai tevékenységét Rómában Brodarics István pécsi prépost és királyi titkár. Az 1526-os mohácsi csatáig, a 150 éves török uralom kezdetéig [!] Antonio Burgio volt a Szentszék képviselője Magyarországon. A 17. században az esztergomi székhelyű magyarországi prímás mind nagyobb jelentőségre tett szert [ismeretes, ebben az időben a prímás kényszerűen Nagyszombatban székelt]: tiszteletben címe szerint legátus natus volt, aki a magyar identitás egyik erős képviselője volt a bécsi nunciussal szemben.35 A Bécstől való függetlenedés megerősítésére II. Rákóczi Ferenc törekvéseinek következményeként a 18. század első éveiben indultak újra a kapcsolatok Magyarország és a Szentszék között. 1704-ből származik az a levél, amelyben II. Rákóczi Ferenc XI. Kelemen pápához fordult, amelyben megvilágítja a függetlenségi háború okait, alapjait. Néhány évvel később, 1709-ben egy apátot küldött követként Rómába, hogy a Szentszéktől megkapja a tuspatronatust. A misszió, mint ismeretes, nem volt sikeres.36 így érkezünk el a 19. századba, és említhetjük meg az Államtitkárság történeti levéltárából az első — korábban ismeretlen - dokumentumot:37 A pannóniai Szent Már34 Bizonyára már korábban, a 15. században volt Budán nuncius, mint ahogy Magyarországnak is volt hivatalos képviselője a Szentszéknél. Lásd ehhez SCHANDA, 2003. 161. 35 Kubinyi, 1996. 120-128. 3<5 Katus, 1996.171-174. 37 Eördögh, 1992. 12
