Hungarica-kutatás
Bernád Rita: A romániai egyházi levéltárak a világháló vonzásában. Levéltári Közlemények, 85. (2014) 289-311.
Bernád Rita: A romániai egyházi levéltárak a világháló vonzásában 33 plébánia és Szeged városa Magyarországon maradt. 64 plébániát, köztük Nagybecskereket a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. Az ősi püspökség legnagyobb részét 163 plébániával és a püspöki székhellyel, Temesvárral együtt Románia kapta. 1948-ban a kommunista hatalom megfosztotta a temesvári egyházmegyét rangjától, és esperességgé fokozta le. Az egyházmegye a kommunista rendszer bukása után, 1990-ben nyerte vissza rangját. Negyven évi széküresedés után, II. János Pál pápa Kräuter Sebestyén addigi ordináriust megyéspüspökké nevezte ki, és lassan megindult az egyházi intézmények újjászervezése. A német lakosságnak az 1980-as években lezajlott tömeges kivándorlása azonban újabb súlyos nehézségeket vont maga után. A második világháború utáni 360 ezer hívőből csupán 180 ezren maradtak. A régi Csanádi püspökség és káptalan levéltári anyaga csak 1749-től maradt fönn, a korábbi iratok elpusztultak. Csak Engl Antal püspök (1750-1777) rendelte el, hogy az összetartozó iratokat egybekössék, és protokollumokat vezessenek. Ettől kezdve a régebbi iratokat a temesvári püspöki székesegyház bal oldali oratóriumában őrizték, az újabbakat pedig a püspök szállásán. Ezért Engl halála után egyes iratait rokonai magukkal vittek Ausztriába. Miután 1780-ban Kristovich Imre püspök megkapta a temesvári vámhivatal épületét, és azt püspöki palotává alakította, 1788 és 1790 között minden iratot ide szállítottak. A levéltári anyag rendezését 1836-tól Lonovics József püspök (1834-1848) rendeletére Fábry Ignác kanonok és általános helynök végezte el 1852-ig (kassai püspöki kinevezéséig), méghozzá úgy, hogy minden iratot nem csak látott, hanem át is tanulmányozott. Az egyházmegyei adminisztrációban kezdetben jelentős szerepet játszott a német nyelv, de 1779-től a hivatalos a latin lett. 1842-től 1850-ig, majd 1861-től a szentszéki (konzisztoriális) iratokat magyarul írták, 1867-től pedig a legtöbb aktát is.27 A kommunista diktatúra idején a levéltár komoly veszteségeket szenvedett. Pacha Ágoston püspök 1950. évi elfogatása után a levéltárat is elkobozták, súly szerint megmérték és elszállították. Az államosítást azonban 1953-ban visszavonták, és a levéltárat ismét súlya szerint kimérve visszaadták. A kényszerköltöztetések és a szakszerűtlen tárolás következtében sok irat veszett el. 1995-ben a levéltár a földszint bal oldali szárnyában kapott megfelelő helyet. Ugyanekkor hozzáfogtak az elárvult plébániai levéltárak megmentéséhez is, amelynek az lett a következménye, hogy az iratanyag mennyisége ugrásszerűen megnőtt. Ezért 2004-ben további raktári termeket alakítottak ki a püspöki palota hátsó részében, és ugyanakkor a plébániai levéltárak teljes anyagát a magyar Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szélesebb polcokra és savmentes dobozokba helyezték. A 300 folyóméternyi nagyságú püspöki levéltárat ma öt nagy fond képezi: I. Püspöki Hivatal Iratai (18-20. sz.) II. Székeskáptalan Iratai (18-20. sz.) III. Anyakönyvek (1895-2011) IV. Pecsétnyomó-gyűjtemény V. Plébániai levéltárak 27 Klimstein, 2005. 807-817.; Klimstein, 2008. 418-421. 299
