Hungarica-kutatás

Varga Szabolcs: Hungarica-jellegű feltárások a horvátországi állami levéltárakban. Levéltári Közlemények, 84. (2013) 227-239.

Varga Szabolcs: Hungarica-jellegü feltárások a horvátországi állami levéltárakban

A Varasdi Állami Levéltárat (Državni Arhiv u Varaždinu) 1768-ban alapították, 2005-ben több mint 10 000 iratfolyóméter anyagot gondoztak.47 Ezzel az ország egyik legjelentősebb intézménye, és a vármegyei iratanyaga az egyik leggazdagabb.48 A magyar kutatások számára külön izgalmas, hogy Varasd, Kapronca, Krapina és Perlak városok iratanyaga is itt kutatható.49 Ugyancsak itt található a Bakics és Bedekovich családok levéltára, valamint az Erdődyek archívumának egy jelentős része.50 A levéltárról több ismertetés is megjelent Mirko Androić és Vida Pavliček tollából, ezek pontos bibliográfiai tételei megtalálhatók a levéltár honlapján.51

A varasdi levéltárban két nagyobb kiadási hullámról beszélhetünk, amelyek eredményeit érdemes ismertetni. Az első Zlatko Tanodi és Adolf Wissert nevéhez fűződik, akik a II. világháború évei alatt két kötetben adták ki Varasd város középkori okleveles emlékeit,52 előbbi pedig Varasd város középkori városigazgatásáról53 és a II. András által kiadott 1209. évi alapító oklevélről külön is értekezett.54 Utánuk hosszú ideig szünet következett, amelyben csak az 1960-as évek elszórt - elsősorban gazdaságtörténeti - forrásközlései jelentettek üdítő kivételt.55 Az utóbbi két évtizedben azonban Josip Barbarie és Karmen Levanié ismét sorban jelentették meg a legalapvetőbb városi iratokat. Ezek közül a városi jegyzőkönyvek a legfontosabbak, amelyek 1589-től maradtak fenn és ma már tizenegy kötetben egészen 1703-ig kiadásra kerültek.56 Újdonságként érdemes megemlíteni, hogy a város reneszánsz emlékeiről és humanista kapcsolatairól is megjelent egy levéltár által gondozott kiadvány, amelynek az eredményei remélhetőleg beépülnek a magyar történettudományba is.57

Varasd mellett Kaproncával kapcsolatos forrásokat is feltártak az elmúlt években. Levanié 2006-ban adta ki a város 1752. évi statútumát,58 és ez idő tájt hagyta el a nyomdát a városi jegyzőkönyveket tartalmazó két kötet is.59 Itt érdemes megemlíteni, hogy a város 1669. évi szabad királyi városi privilégiuma is megjelent nyomtatásban, így Kapronca tulajdonképpen a kora újkori Magyar Királyság egyik kedvező forrásadottságú városának számít.60 Igaz ez a megállapítás Varasdra is, amelynek kora újkori és újkori történetéből több kisebb-nagyobb forrásközlés és összefoglalás is készült. Közülük figyelmet érdemel Androié eddig

47 Pregled, 2006. 781-784.

48 Kosáry, 2008. 553.

49 http://dav.hr/fondovi.php

(A letöltés időpontja: 2013. november 10.)

50 Pregled, 2006. 818-819.

51 http://dav.hr/bibliografija.php?id=l

(A letöltés időpontja: 2013. november 10.)

52 MCV1940-1944.

53 Tanodi, 1940.

54 Tanodi, 1944.

55 FiliC, 1968.

56 Barbaric, 1990-2006.

57 Čvrljak, 2011.

58 Levanić, 2006.

59 ZPGK 2006-2010.

60 Petrić, 2006.

233