Hungarica-kutatás

Sz. Simon Éva: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 15-24.

A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok... Nem feledkezhetünk meg a többi török levéltárról sem, pl. az Ankarában található fris­sen rendezett és 2012-ben jegyzékkel ellátott, javarészt már szintén digitalizált állo­mánnyal rendelkező Tapu ve Kadastro Genel Müdürlügii^ azaz a Központi Kataszteri Hiva­tal Levéltára iratainak áttekintéséről és összegyűjtéséről. Ezen gyűjtemények jellegénél fogva a várható eredmények a korábbiakhoz képest ugyan már elenyészőnek tűnnek, anyaguk mégis jól kiegészítheti a már nálunk őrzött szandzsák-összeírások sorozatát. Végezetül, de nem utolsósorban a török levéltárak folyamatosan kutatásra fel­szabaduló iratainak nyomon kísérése lenne fontos feladat. Bár a kétoldalú levéltári együttműködési szerződés meghosszabbítására, illetve újra kötésére 2006 óta nem ke­rült sor, a hamarosan megnyíló isztambuli Magyar Kulturális Intézet talán híd lehet a levéltári kapcs VÁROSTÖRTÉNETI KONFERENCIA BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRÁBAN A BFL tudományos koncepciója alapján kétévente szervez a Kárpát-medencei városok történetét középpontba állító programot. A 2013. évi konferenciát november 12-13- án, Budapest Főváros Levéltára levéltári napjai keretében, „Norma, normakövetés és nor­­masgegés a városi életben ” címmel rendezték meg Manapság, amikor a normák létezése és azok elfogadottságának mértéke kérdésessé kezd válni, egyre inkább a történészek érdeklődésének középpontjába kerülnek azok a kérdések, hogy miképpen keletkeznek a normák, a múltban hogyan tettek kísérletet a társadalmi cselekvők ezek megváltoztatására, milyen esetekben lehettek ezek sikeresek, illetve maradtak sikertelenek, milyen konfliktusok kísérték mindezeket a küzdelmeket, és egyáltalán hogyan kellene felfognunk a normák és a cselekvések világa közötti di­namikusan változó viszonyrendszert. A konferencia előadásai a fentiekhez kapcsolódó kérdéseket város történeti kontextus­ba ágyazva vizsgálják a szabad királyi városok, a mezővárosok, a kisvárosok vagy a modern nagyvárosok terepén, a középkortól kezdve egészen a 20. századig. A konferencia felhívás igen nagy érdeklődést keltett a hazai és határon túli kutatók kö­rében, a szervezők hatvannál több szinopszisból választották ki a rendezvény 32 elő­adóját. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom