Hungarica-kutatás
Sz. Simon Éva: A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok múltja, jelene és jövője. Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 15-24.
A Törökországban őrzött magyar vonatkozású iratok... gadáson találkozott Ismét Inönüvel, a Török Köztársaság Miniszterelnökével, aki személyesen adott utasítást arra, hogy az ismeretlen, de szimpatikus magyart szolgálják ki a levéltárban. Ezért nyíltak meg számára a levéltár kapui, s jutott hozzá — rendkívüli módon — a magyar vonatkozású defterek hiánytalan vagy majdnem hiánytalan másolataihoz. Pénze ekkor már nem volt, mert a LÓK által 1955-ben az isztambuli főkonzulátushoz átutalt dollárösszeget időközben visszautalták, ő azonban a magyarul is kiválóan beszélő Tayyip Gökbilgin professzortól kért kölcsön, hogy a mikrofilmfelvételeket elkészíttethesse. Erről az első útjáról 4237 felvétellel tért haza, a mai Magyarország területére vonatkozó szandzsák-összeírások java részéről ekkor készíttetett másolatot. Egy évvel később, második útján a partiumi terület összeírásait gyűjtötte össze. 11 11 MNL OL Y 7 1427/1963., 225/1964. 12 MNL OL Y 7 12470/1973. 13 MNL OL Y 7 12888/1973. A levéltár szolgálatában tett utolsó, négy hetes tanulmányútjára 1973-ban került sor. Ebből az időből érdemes felidézni Borsa Iván Káldy-Nagy számára írt levelét, mert kiválóan jellemzi a törökországi hungarika-kutatások korabeli — és megjegyzem — jelenlegi problémáit is. „Kedves Gyula, értesítelek — ahogy azt már telefonon is tettem — hogy a KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat 500 USA dollár erejéig ki fogja fizetni isztambuli levéltári anyagról készítendő mikro filmez ési számládat. A vele járó forintösszeget az Országos Levéltár vállalja, minthogy a filmek az OL filmtárába fognak kerülni. Egyidejűleg intézkedtem, hogy kézhez kapd (Vass Előd útján) az isztambuli levéltárból már birtokunkban lévő iratok jegyzékét. Nagyon kérlek, tartsd sgem előtt, ha új mikrofilmet rendelsz mert kettős filmezés roppant kellemetlen dolog volna. Egyben arra is kérlek, hogy a felvételegés lehetőleg teljes egészekre (füget, sgámadás stb.) tejedjen ki s a pontos jelgetet fényképegyék ag egység elé. (Sgükség esetén égért egy felvétel díját felsgámolhatják.) Ha egy nagyobb egységből (kötetből) csak néhány lap magyar vonatkogású, tehát sgelektív felvételegés történik, úgy a lapsgám [mellett] egy más, agonosításra alkalmas adat is sgerepeljen ag első felvételen, [kiemelés tőlem — S. E.] A gyógyszerként feladott, elsősorban az oszmán államtanács protocollumaiak (a mühimme deftereknek) a felvételeit tartalmazó négy filmtekercs 1973. augusztus 6-án sikeresen érkezett meg az Országos Levéltárba.13 Káldy-Nagyot követően államközi ösztöndíjjal, de a levéltár hungarika-kutatásra irányuló célzott anyagi hozzájárulásával csupán egy alkalommal, 1978-ban járt Isztambulban kutató: Dávid Géga professzor, a török tanszék későbbi vezetője. Az ő gyűjtőútja során is részben ugyanazok voltak a preferált források, mint Káldy-Nagynál. Az akkor életben lévő szabályzattal szemben, amely 200 felvétel elkészíttetésére nyújtott lehetőséget, Dávidnak sikerült ugyan ennek több mint négyszeresét fénykép ez te tnie, de pár rövidebb és egy hosszabb teljes defter lemásolta tás án kívül csupán célzott irányú, a hódoltsági török archontológiát illető gyűjtésre volt módja, amely korábban nem vizsgált forrás csoportokra is kiterjedt. Kettejük tevékenységének eredményeként — összeírásonként esetenként néhány oldalas hiánnyal — a budai és a temesvári vilájethez tartozó szandzsákok felméréseinek túlnyomó többsége, a pénzügyi iratok bizonyos csoportjainak (pl. a vámnaplóknak, a várkatonaság szemle defteréinek) töredéke, a mühimme defterek magyar szempontú anyagából (mivel a birodalom egészének ügyeit magában foglaló kötetekről van szó) a válogatás eredményeként sajnos gyakran nehezen azonosítható, datálatlan töredékek is kerültek az Országos Levéltár gyűjteményébe. 19
