Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Schneider Miklós: A vármegyei levéltárnok ügyköre. • 1930. [LK 1930/1-2. 112-121. p.]

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 121 keztében is, mint például anyakönyvi ügyekben — közvetlenül kell érintkeznie. A Vármegyei Ügyviteli Szabályzathoz való szoros ragaszkodás amellett félszeg helyzetet is idézhet elő: ha pl. a főispán valamelyik régi főispáni ügyirat felterjesztésére utasítja a levéltárat, a levéltárnoknak ezt a rendeletet — ha a Vármegyei ügyviteli Szabályzathoz ragaszkodna —- az alispánnak kellene bemutatnia s csak az ő engedélyével adhatná ki a kívánt iratokat, holott a főispáni levéltárhoz az alispánnak semmi köze nincsen, azzal kizárólag a főispán rendelkezik. Egyébként, mint a fentebbiekből látni és ismételten hangsúlyozzuk, azáltal, hogy a levéltárban elhelyezett és fentebb ismertetett sorozatokat és gyűjteményeket (anyakönyvek, vízikönyvek stb.) a levéltárnok nemcsak őrzi, hanem vezeti is, s amellett a levéltárban elhelyezett egyes gyűjtemények szükségessé teszik, hogy az azokkal kapcsolatos előadói teendőket az alispánnál a levéltárnok lássa el, — a vármegyei levéltárnok munkájának kilencven, sőt száz percentjét közigazgatási teendők képezik s így tulajdonképeni levéltárnoki munkát ma a vármegyei levéltárnok úgyszólván nem is végezhet. SCHNEIDER Miklós.