Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna: A levéltárak jövőképe 1949-ben és 2019-ben. Levéltári Szemle, 70. (2020) 4. 64-74.
72 Levéltári Szemle 70. évf . ellenőrzi az iratkezelés gyakorlatát, biztosítva, hogy az e-maileket és egyéb maradandó értékű elektronikus iratokat elektronikus formában kezeljék. Deklarálták, hogy 2023. január 1-jétől a NARA nem vesz át analóg/papíralapú iratokat (kivételes esetektől eltekintve). Ettől az időponttól kezdve kizárólag metaadatokkal megfelelően ellátott elektronikus iratokat lehet levéltárba adni. 2025-ig legalább 15 külső rendszer fogja használni a Nemzeti Levéltári Katalógusból származó NARA adategyütteseket elsődleges forrásként (jelenleg többek között a Wikipedia, a Digital Public Library of America és non-profit családkutató weboldalak). 4. Humán erőforrás fejlesztése (Build our Future Through our People) E cél kitűzése során számszerűsített eredményeket kívánnak elérni. A dokumentum szerint 2020-ig a NARA személyi állományának 40%-a részt vesz egy hivatalos vezetőképző programban. 2020-ig a NARA pozíciók 85%-át 80 napon belül kívánják betölteni. 2020-ig a NARA állások 95%-a világos és elérhető életpálya modellt kínál a NARA alkalmazottai számára. 2020-ra a NARA az elektronikus iratkezelésre való áttérést támogató szakmai képzési programot vezet be. Magyarországi levéltári stratégiák a közelmúltban Magyarországon a levéltári területre vonatkozó stratégiák közelmúltbeli történetében két fő irányt lehet kiemelni. Az ágazati irányítást ellátó kultúráért felelős minisztérium stratégiaalkotását és az egyes intézmények által alkotott dokumentumok szerepét érdemes áttekinteni. A Szolgáltató levéltár stratégia 2008–2012 közötti időszakra jelölte meg a főbb célkitűzéseket. Fogalommeghatározása szerint a szolgáltató levéltár az információs és kommunikációs technológia eszközeinek és eljárásainak alkalmazásával biztosítja a papíralapú és az elektronikus iratokban felhalmozott ismeret- és tudásanyag mindenkori elérhetőségét, időtől és tértől függetlenül. A stratégia nagy erénye, hogy a hagyományos levéltári feladatellátás mellett kiemelten foglalkozott a szakmai képzés, továbbképzés, a levéltári feladatok szolgáltató jellegének, különösen az információközvetítés kérdéseinek problematikájával. 8 Az intézményi stratégiák területén a 2012-ben bekövetkező intézményi struktúraátalakítás volt a legfontosabb befolyásoló tényező. A Magyar Országos Levéltárba beolvadó megyei levéltárakból létrejött Magyar Nemzeti Levéltár számára elkészült középtávú stratégia célrendszere a társadalmi elfogadottság növelését tekintette fő kérdésnek. A stratégia időkerete (2012–2014) azonban azt is jelezte, hogy az újonnan létrejött szervezeti struktúra sok ismeretlen elemet tartalmaz. 8 A szolgáltató levéltár stratégiáját a Levéltári Kollégium által 2020-ban felállított munkabizottság értékeli. Mikó Zsuzsanna
