Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba: A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája. A modern magyar állam és kultúra szolgálatában, 2021–2025. Levéltári Közlemények, 90. (2019) 5-
A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája az állam által működtetett, közfeladatot ellátó szervek előtt. A kulcsszó tehát a nyitott és szolgáltató levéltár. Ebben a munkában feladatunk a levéltárosok szakmai tevékenységét a társadalommal megismertetni (kiállítások, rendezvények által), így növelve a levéltárak társadalmi elismertségét és érdekérvényesítő képességét. A levéltári feladatok hatékony elvégzésével hosszútávon elérhető, hogy erősödjön a levéltáros szakma társadalmi ismertsége, és növekedjen a levéltár, a legkorábban alapított közgyűjtemény tekintélye. Legrégebbi magyar közgyűjteményként, folyamatosan megújulva a levéltár a jövő szolgálatában dolgozik. Elődeink az elmúlt századokban megvetették a modern magyar levéltárügy alapjait. A jelenlegi kormány támogatásával a Magyar Nemzeti Levéltár strukturális és funkcionális átalakulása lehetővé teszi az elkövetkező századokban is a magyar állam építő szolgálatát. V. Társadalmi hasznosulás Reményeink szerint a stratégiánk következtében a Magyar Nemzeti Levéltár olyan hagyományos értelemben vett őrzőhellyé, de egyben a jövőbe mutató kutatóbázissá és képzőhellyé válhat, ahol a legjelentősebb európai és tengeren túli szakmai ismeretek termékenyítik majd meg az információ- és adatbányászattal kapcsolatban a levéltári tudást. Az MNL-nek mint országos hálózattal rendelkező kultúrstratégiai intézménynek fontos szerepe lehet az egyes magyarországi régiók, megyeszékhelyek jövőbeni fejlesztése terén. Ennek számos pozitív példája már most kialakulóban van: pl. a miskolci Tudásközpontnak az egyetemmel közös fejlesztése, vagy a zalaegerszegi beruházási tervek a várossal és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen. A levéltári szakterület feladatainak ki kell terjedniük a levéltári anyagot használó és az épületbe látogató célközönség egyre szélesebb igényeit kielégítő szolgáltatások bevezetésére és működtetésére is; így előnyben kell részesíteni a felhasználók számára esetenként az online, távoli hozzáférést biztosító alkalmazásokat és szolgáltatásokat, a felhasználói szükségletek szerint személyre szabott adatszolgáltatási és elektronikus levélben nyújtott tájékoztatási formákat. A Digitális gazdaság területén a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás a levéltári anyag feldolgozásának új, hosszú távú idősorokat felhasználó, a társadalmi, kulturális és gazdasági minták prediktív megértésének lehetőségét teremti meg. A technológiák levéltári alkalmazása, valamint az eddiginél szélesebb körű közigazgatási felhasználásuk, és a nyílt adatokkal kapcsolatos szabályozás az állampolgárokat, a gazdasági társaságokat, és az állami szerveket hatékonyan segíti jövőbeni döntéseik megalapozottabb meghozatalában. Az új, intelligens szolgáltatások fejlesztése révén széles körben hozzáférhetővé váló levéltári anyag várhatóan óriási hatással lesz a kultúrára, az oktatásra, az egészségügyre, a turizmusra és a kreatív iparágakra, sőt az intelligens városokra és a politikai szintű tervezésre is. 19
