Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba: A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája. A modern magyar állam és kultúra szolgálatában, 2021–2025. Levéltári Közlemények, 90. (2019) 5-
A Magyar Nemzeti Levéltár stratégiája célközönsége elsősorban a közoktatásban résztvevő, 10 és 18 év közötti tanulók, valamint a felsőoktatásban résztvevő hallgatók. Az MNL hatalmas digitális állománnyal és adatbázisokkal rendelkezik, melyek lehetőséget adnak arra, hogy a digitális kompetencia fejlesztését, az interneten elérhető tartalmaink megismerését is elősegítsük levéltári foglalkozásainkkal és az általunk fejlesztett digitális tananyagokkal (például a reformációról, a magyarországi holokausztról, a Gulágról, az 1956-os forradalomról és szabadságharcról). A tananyagok segítségével a diákok egyéni munkával ismerhetnek meg és dolgozhatnak fel egy adott történelmi témát, de azok a közoktatásban résztvevő tanárok számára oktatási segédanyagként is hasznosíthatók. A jövőben célunk, hogy minél szélesebb skálájú tananyagra épülő foglalkozásokat biztosítsunk az iskolásoknak, amit online is elérhetővé szeretnénk tenni. Ezt a célt szolgálná egy levéltári foglalkoztató füzet is, melynek segítségével játékos formában megismertetjük a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárát és a benne őrzött kulturális örökségünket. A foglalkoztató füzethez különböző tematikájú online tananyag is készül, mely a levéltárban őrzött iratok segítségével mutatná be a Nemzeti Alaptantervben a magyar történelemre vonatkozó meghatározó jelentőségű eseményeket és azok szereplőit a középkortól a 20. századig. A füzet segítségével a diákok a kutatási módszertant is el tudnák sajátítani, és megismerkedhetnek a különböző adatbázisokkal, amelyeket a későbbiekben használni is tudnak. Kiemelten fontosnak tartjuk a magyar történelem megismerése szempontjából, hogy a közoktatásban résztvevő diákok tanulmányaik során legalább egyszer ellátogassanak a Magyar Nemzeti Levéltár intézményeibe és közel kerüljenek azokhoz az elsődleges forrásokhoz, melyekről ismereteiket a tankönyvekből szerzik. Kulcskérdés a pedagógusok képzésében való levéltári részvétel. A pedagógus-továbbképzés célja, hogy a pedagógusok megismerkedjenek a levéltárban őrzött kultúrkincsekkel, melyek részét képezik nemzeti örökségünknek. A levéltári források megismerésével, azok oktatásban történő felhasználásával erősíthető a nemzeti identitás. A levéltári képzésen keresztül a résztvevők tapasztalatot szereznek a levéltári tartalmaknak és az oktatásnak leginkább megfelelő eszközök megválasztására és alkalmazására, a tanulók közötti interaktivitást inspiráló tanulási környezet biztosítására. Az élményalapú ismeret elsajátítás kulcsfontosságú a hazafias nevelés és a magyar múlt megismertetése érdekében. c) A határon túli magyar vonatkozású anyagok iránti felelősségvállalás — a Kárpát-medencei Magyar Levéltárosok Módszertani Központja A határon túli magyar levéltári iratok feldolgozása egyre sürgetőbbé válik magyar szempontból, mert folyamatosan csökken, lassan meg is szűnik a magyarul is tudó levéltárosok száma, és az egyre fogyatkozó levéltárosi állomány nem képes az iratok feldolgozására. Szlovákiában az északi megyékben már nincsenek magyarul tudó levéltárosok, Erdélyben egy-két levéltárban van csak magyarul tudó, Szerbiában egyelőre nem rossz a helyzet, de az idősebb generáció folyamatosan 14
