Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Kenyeres István: Budapest Főváros Levéltára stratégiai fejlesztési terve 2019–2023. Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 5-34.
19 2019/3. középszinten évi 300 ifm-re, darabszinten 30-40 ifm-re tervezendők. A tervszerű iratátvételi és belső feldolgozási munkálatoknak köszönhetően az átvett anyagok szinte tárgyévben vagy azt követően rendezés alá kerülnek. Ezt a gyakorlatot a jövőben is erősíteni kell. A jogszabályi előírásoknak megfelelően minden rendezési munkához készülnie kell a Szakmai rendeletben előírt rendezési tervnek. Az elmúlt évtizedben a szakmai munka hangsúlya a rendezésről a segédletkészítésre terelődött át. Nem kérdés, hogy a kutatók, ill. az állampolgári megkeresések gyors kiszolgálása érdekében minél több és egyre részletesebb segédletekre van szükség. A levéltári szakmai kánon korábban a törzskönyvön alapuló fond- és állagjegyzék és a raktári jegyzékek, újabb megnevezéssel raktári nyilvántartások készítését tartja a legfontosabbnak. A BFL-ben a fenti, Szakmai rendeletben meghatározott nyilvántartási segédleteket az LNYR-ben vezetjük naprakészen. A BFL-ben ugyanakkor elvárás ezen túlmenően, hogy rendelkezzünk nemzetközi szabvány szerinti levéltári leírásokkal is. Ezek készítését 2015 óta a Szakmai rendelet is előírja (40. § (2)). A BFL-ben, az országban elsőként már 2002-től megkezdődött a General International Standard Archival Description, azaz az Általános Levéltári Leírás Nemzetközi Szabványa (ISAD(G)) alkalmazása.23 A BFL kidolgozta az ISAD(G)-re alapozott fondismertetők utasítását is, majd a vezetésemmel működő levéltárkö zi munkacsoport 2009-ben elkészítette a szabvány ellenőrzött fordítását, amelyet a Magyar Levéltári Portálon publikáltunk.24 Ez alapján évről évre változó mennyiségben, de folyamatosan készültek a BFL-ben fond- és állagleírások, amelyek révén a kutatókat az alapadatokon túl a forrás levéltári felhalmozódására, kutathatóságára, tartalmi jellemzőire, kontextus információira, kapcsolataira stb. vonatkozó plusz információkkal látjuk el. Az ISAD(G) leírásokhoz elmélyült kutatómunkára és az iratanyag alapos ismeretére egyaránt szükség van, így készítésük meglehetősen időigényes. A fond- és állagismertetések írását mindig kiemelten szorgalmaztam, az elmúlt öt évben összesen 178 ISAD (G) leírás született meg, amelyek 1468 ifm-nyi anyaghoz nyújtanak tájékoztató ismereteket. Jelenleg az iratanyag 16,5%-ához rendelkezünk ilyen leírásokkal. Célként tűzzük ki, hogy az őrzött anyag 25%-ához rendelkezzünk 5 éven belül szabványos fondleírásokkal, ami így is igen jelentős vállalásnak tűnik, tekintettel arra, hogy a BFL-en kívül szabványos ISAD(G) rendszerű leírásokat más levéltár nem készít. Raktári nyilvántartások (jegyzékek) esetében a BFL-ben közel két évtizede norma ezeknek elektronikus, adatbázisban történő vezetése és nyilvántartása. Az LNYR-ben ma 5800 fondunkhoz, illetve állagunkhoz talál a kutató raktári jegyzéket. Az LNYR-ben ma több mint 440 000 raktári nyilvántartási rekord található. További feladat lesz a még hiányzó raktári jegyzékek elkészítése és elektronikus rögzítése, közzététele. 23 Szegőfi Anna: Fondismertető (fondtörténeti bevezető) tanulmányok készítése a BFL-ben. Levéltári Szemle, 2003. 3. sz. 22–46. 24 http://archivportal.hu/hu/leveltarosoknak/leveltari-szabvanyok/ (A letöltés ideje: 2018. március 29.) A BFL stratégiai fejlesztési terve 2019–2023
