Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről. Levéltári Közlemények 78. (2007) 1. 3-61.

Tyekvtcska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről oldalainak látogatottsága töredéke a legnagyobb internetes portálokénak. Az alacsonyabb érdeklődés ellenére elmondható, hogy az internetes könyvtárak, múzeumok a hagyományos „off-line" intézményekhez képest sokkal nagyobb látogatottsági szinttel bírnak. Több projekt is szolgáltat adatokat Magyarország kulturális stratégiájának zászlóshajójába, a Nemzeti Digitális Adattárba, azonban az adatok minősége és mennyisége még távol áll a korszerű tartalomszolgáltatás és a digitális technikák nyújtotta lehetőségektől." (A kifejtésben egyértelmű a könyvtári-múzeumi központúság, sőt kizárólagosság, és figyelemfelhívó az egyébként ezer sebből vérző NDA projekt külön kiemelése!) A Startégia c. rész a program megvalósítási kereteit vázolja fel. A vonatkozó fejezet címe: „A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában". Számunkra tanulságos már az is, ahogy a fejezet eleje a tematika indikátorait megjelöli: a KSH adatai alapján bemutatja a kulturális intézmények látogatóinak számát, a 2000. év bázisadataihoz viszonyítva a 2013. év céladatait megjelölve: Látogatók száma bázis (2000) cél (2013) Könyvtár: 6 142 8 000 Múzeum: 9 875 15 000 Ismeretterjesztő előadások és rendezvények: 5 019 5 500 Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma: 149 502 230 000 A célkitűzések között szerepel még, hogy a lakosság kulturális és szabadidős szolgáltatásokra fordított kiadásainak aránya a teljes jövedelmen belül a 2002. évi 2,4%-ról 2013-ra 3,5%-ra növekedjen. Ismét szembe találjuk tehát magunkat a tanulmányunkban tárgyalt alapproblémával, ti. a levéltárak nem rendelkeznek (mert alapfunkcióikat tekintve nem is rendelkezhetnek) olyan mérőszámokkal, amelyek a kultúraterjesztés terén elért eredményeiket (pl. a szolgáltatást igénybe vevők számát) tekintve „versenyképesek" lennének az egyéb közgyűjtemények adataival. A stratégia ezt a helyzetet tükrözi vissza. Benne a levéltárak mint fejlesztendő kultúrapontok említve sincsenek. A hangsúly a következő fejlesztési területekre esik: 1. Kulturális vidékfejlesztés, a multifunkcionális központok kialakítása a nem formális tanulás és a közösségfejlesztés szolgálatában. A nagyvárosokban ez az oktatás, továbbképzés, korszerű tömegkommunikáció, közösségszervezés stb. feladatait ellátó közösségi terek létrehozását jelenti. A középvárosi szinten három fő területet jelöl meg: az oktatásra és képzésre alkalmas terek kialakítása, az alkotó csoportok, műhelyek működési infrastruktúrájának megalapozása, végül a kulturális online portálok infrastruktúrájának biztosítása. 53