Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről. Levéltári Közlemények 78. (2007) 1. 3-61.

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről 6.10. A regionalizmussal kapcsolatos kérdéseket a fenti állami levéltári hálózaton belül kell kezelni (az állományvédelmi — restaurálási, mikrofilmezést digitalizálási — kapacitások, oktatási, személyzeti feladatok esetleges koncentrálása vagy specializált, de arányos elosztása; a középszintű önkormányzatok, állami közigazgatási szervek anyagának egy helyre koncentrálása stb.). 6.11. A jelenlegi megyei levéltárakra épülő állami levéltári hálózat kiterjedtségén, feladatellátásán akkor és ott kellene változtatni, amikor és ahol a települési (ha lesz: regionális, kis térségi) önkormányzatok működőképes, a feladatok jó színvonalú ellátására alkalmas levéltárakat hoznak létre. Az esetek egy részében vagy akár egészében a távolabbi jövőben — ha az önkormányzati levéltárak lefednek valamennyi nem állami, közfeladatot ellátó irattermelőt — ez oda is vezethet, hogy az állami levéltárak kizárólag a központi államigazgatás, illetve területi szervei iratait őrzik, esetleg már nem a jelenlegi területi szórtságban, hanem regionális szintű koncentrációban, egy helyen. Ezzel a szerves fejlődéssel lenne biztosítható leginkább a nemzeti örökség megőrizhetőségének folyamatossága. A változások finanszírozási lehetó'ségei A tervek, a változás „ideális" útjai viszonylag könnyen kijelölhetők, azonban mindez alig ér valamit, ha • reménytelennek látszik a forrásosztók meggyőzése a változással (fejlődéssel) járó financiális, szervezeti, döntési kérdések ügyében • a döntéshozók akaratától függetlenül, eleve nem állnak rendelkezésre mobilizálható források A mai modernizációs elképzelések, tervek lassú megvalósulásának, akadozásának is a forráshiány az egyik oka. Sem az államreformra, sem a kulturális modernizáció irányaira jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő forrás a központi költségvetésben, és különösen nem az önkormányzati büdzsékben. A levéltárak számára jelenleg nyitott források legfeljebb arra alkalmasak, hogy — miként már fentebb szóltunk róla — koncentrált, az eddigiekhez képest nagyobb, az általános fejlesztési céloknak megfelelő projektek (legalább részbeni) finanszírozását szolgálják. Ilyenek tipikusan az NKA-s források. Az elinduláshoz ezek adhatják az alapot. Különösen fájdalmas, hogy a levéltári rendszernek nincs a múzeumi Alfa programhoz hasonló biztos, kalkulálható fejlesztési forrása, mely a leállni látszó levéltár-építési, felújítási programot támogathatná. Egyértelműen látszik, hogy a magyar levéltári rendszer jelenleg nemhogy jelentős fejlesztési projektekhez nem rendelkezik anyagiakkal, hanem a mostani 47