Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről. Levéltári Közlemények 78. (2007) 1. 3-61.

Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről ni (némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy a jelenlegi levéltári rendszerünk irányíthatatlan) Ma az általános levéltárak és a szaklevéltárak esetében (is) fenntartók sokasága fogalmaz meg egymással esetenként ellentétes követelményeket. Az egyes levéltárak technikai, személyi, raktári kapacitásai meglehetősen eltérnek egymástól, ami a feladatvégzés színvonalbeli különbségeit eredményezi. Ebben a helyzetben, a jelentős kihívásokra tekintettel, különösen szükséges az egyes levéltárak közötti különbségeket csökkenteni, a fejlesztéseket pedig kivonni a helyi politika érdekrendszeréből 5. Az állami és önkormányzati iratok szétválasztásának kérdése Az állami és önkormányzati iratok szétválasztása, mely egy tisztán állami és egy tisztán önkormányzati iratokat őrző levéltári hálózat létrehozását célozza, kétségkívül lehetséges, de — meglátásom szerint — számos problémát vet fel: • Egy ilyen szétválasztásra nincs alkotmányos kényszer. A kérdésnek nincs relevanciája a jogállam működésével, a demokratikus berendezkedéssel, és különösen nem valami nehezen megfogalmazható „európaisággal". (Ma már Európában — a volt szocialista országokban — számos, a miénkhez hasonló rendszer működik. Ismereteim szerint ezek az államok — nyilván nem véletlenül — jelenleg nem kívánják felszámolni ezt az állapotot) • Az alkotmány szerint alapjogok nem különbözhetnek, azonban kötelezettségek igen. Mindenkor a legfőbb döntéshozó szerv (Országgyűlés) határoz arról, hogy az alkotmányos keretek között mely feladatokat bízza az önkormányzatokra, melyeket a civil szférára és melyeket tart meg az állami szerveknél. A maradandó értékű iratok megőrzésének szükségessége és kötelezettsége messze túlnő az adott irat keletkéz te tőjén, a közös nemzeti örökség részét képezi. Az Országgyűlés dönthet úgy, hogy a hatékonyság és hasznosság, valamint a jogok és alkotmányos kötelezettségek érvényesülése szempontjait mérlegelve, a levéltárügy feladatai közül melyeket old meg az állami intézményrendszerben, melyeket bíz az önkormányzatokra, illetve a civil szférára • A költségvetés középtávú helyzetét, az állami források szűkösségét szemlélve az látszik a legvalószínűbbnek, hogy egy teljesen új, állami levéltári hálózat létrehozása 10-15 éves távlatban lekötné a társadalmilag a levéltárügyre fordítható források egészét vagy döntő részét. Kérdés, hogy ebben az esetben miként jutna pénz azokra a változtatásokra, amelyeket a levéltárakkal szemben a kultúraterjesztés, az oktatás, az ira-43