Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről. Levéltári Közlemények 78. (2007) 1. 3-61.
Tyekvicska Árpád: Gondolatok a magyar levéltárügy jövőjéről képtelensége a levéltárak működésképtelenségét vonná maga után, amely azután természetesen magában a közigazgatásban is jelentős működési zavarokat okozna. 2. Az e-közigazgatás kialakításának üteme Mint említettük, véleményünk szerint a levéltári szervezet változtatási irányát a közigazgatás változásaihoz képest kell meghatározni. Ebből a szempontból nem haszontalan némi előretekintést tennünk arra, hogy a közigazgatás fejlesztésének zászlóshajója, az e-közigazgatás várhatóan milyen helyzet elé állítja a belátható jövőben a levéltáros társadalmat, és abból milyen következtetéseket szükséges levonnunk? 2.1. A közigazgatási feladatokról szóló 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozatba foglalt, prioritási csoportokba sorolt szolgáltatások lesznek azok, amelyeket belátható időn belül az ügyfelek elektronikus formában érhetnek majd el (az elérés, illetve ügyintézés szintjei, fokozatai szerint ezek a szolgáltatások is négyfokú skálába vannak sorolva, ahol az 1. foknál az elektronizálás csupán a tájékozódást teszi lehetővé, míg a negyedik fok már teljes online tranzakciót (ügyintézési folyamatot). Mindez azt jelenti, hogy az online, különösen a 4. fokú ügyintézés lehetőségei csak az ügyek egy meghatározott csoportjára terjednek majd ki, az ügyintézés teljessége még a középtávú célok között sem szerepel! Tehát a papíralapú ügyintézés fennmaradása az ügyfajták sokaságánál a belátható jövőben megmarad. Kérdés az is, hogy az elektronikus aláírás általánossá válása — melynek adaptálása jelenleg akadozik — mennyiben szélesíti ki az e-ügyintézést. Ami várható, az inkább a 4. szintre tervezett szolgáltatások általánossá válásában fogható meg, semmint újabb területek elektronizálásában. Ugyanakkor rövid időn belül általánossá válik az elektronikus iktatás, nyilvántartás, mely — a jelenlegi helyzet változatlanul maradása esetén — rövidesen akut problémává fog válni a levéltárak (és ebből adódóan a közigazgatás) számára. 2.2. Ma még nem látható pontosan, hogy milyen ütemben és mélységben valósul meg az igazgatás belső (hivatalon belüli, az iktatás-nyilvántartást meghaladó) ügyintézésének elektronizálása. A folyamat robbanásszerű kiszélesedésére ugyanúgy számíthatunk, mint a megrekedésére. Veszprémben pl. 500 millió forintért kifejlesztették az e-ügyintézés programját, mely a hivatali ügymenetet is részben elektronizálja. De a rendszer még nem végleges és koránt sincs kész. Ha ezen a példán keresztül keressük arra a választ, hogy az anyagi korlátok mikor teszik lehetővé a középvárosok, falvak elektronikus ügyintézésének bevezetését, azt látjuk, hogy az középtávon csak akkor valósulhat meg, ha az NFT2, 39