Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Akadémiai Levéltár (Hay Diana)

HAY Diana Akadémiai Levéltár Az Akadémiai Levéltár története A Magyar Tudományos Akadémia megalakulása óta gondoskodott keletkező iratanyagáról és annak őrzéséről. Az alapszabályok az Akadémia levéltárá­nak őrzését a főtitkár kötelességévé tették, ezért az a főtitkári hivatal kereté­ben működött. Az iratokat az 1930-as években levéltári szempontok szerint rendezték, majd a II. világháború után az MTA Könyvtárának Kézirattárá­ban helyezték el. Ennek az anyagnak Régi Akadémiai Levéltár (RAL) a neve. A RAL-iratokat ma is a Kézirattár őrzi, ott kutathatók. 1949-ben a Magyar Tudományos Akadémiát átszervezték. Az Akadémia ezután már nem szűk körű tudományos testületként, hanem az egész ország tudományos életét irányító szervként működött tovább. így rövid idő alatt jelentős mennyiségű iratanyag keletkezett, amelynek őrzéséről gondoskodni kellett. Az Akadémia elnöksége az intézmény hagyományát és a többi szo­cialista ország gyakorlatát szem előtt tartva döntött egy önálló levéltár létre­hozásáról. így jött létre 1964. január 1-jén a 48/1963. sz. elnökségi határozat alapján — az MTA Könyvtára szervezetén belül — az Akadémiai Levéltár. Feladata az 1949 után keletkezett akadémiai dokumentumok gyűjtése, őrzé­se és feldolgozása lett. Az 1994-es akadémiai és az 1995-ös levéltári törvény alapján ma köztestületi levéltárként működik. A Levéltár első vezetője Szelei László, az MTA Központi Hivatalából ke­rült a levéltárba. Munkatársaival együtt több éves áldozatos munkával ösz­­szegyűjtötte az Akadémia központi szerveinek iratanyagát, illetve felmérte a kutatóintézetekben lévő iratokat. Az ő érdeme az is, hogy megvetette a fény­kép- és hanganyag-gyűjtemény alapjait, és kapcsolatot teremtett a hazai társin­tézményekkel és a szocialista országok levéltáraival. Szelei László írta az első levéltári ismertetőt, és készítette el az első fondjegyzéket. A levéltár következő vezetője, Szőllőssy László is az MTA Központi Hiva­talából érkezett a Levéltárba. Vezetése alatt a Levéltár elhelyezése néhány évre szerencsésen megoldódott: a munkaszobák és a kutatóhelyiség az Akadémia Münnich Ferenc (ma Nádor) utcai irodaházában kaptak helyet. Sajnos, az in­tézeti anyag begyűjtése a raktári férőhelyek hiányában megtorpant. Az Akadémiai Levéltár harmadik vezetője Körmendy Adrienne volt, aki csak rövid ideig állt a Levéltár élén, noha 1968 óta dolgozott a Könyvtárban, de ezekben az években is jelentős munkát végzett mint levéltáros szakember a jogi végzettségű vezetők mellett. Az ő vezetésével zajlott le a szocialista aka­démiai levéltárak konferenciája (1983) és ekkor került először sor jelentősebb mennyiségű irat külső raktárba (Törökbálint) helyezésére. A levéltár negyedik vezetője Wojtilla Gyula volt, aki az 1983-as konferen­cia lebonyolításában is részt vett, és végül ő rendezte sajtó alá a konferencia anyagát. Vezetése alatt az MTA Hivatalától a levéltárérett iratok átvétele fo­lyamatossá vált, s kialakult az a munkatársi gárda, amely ma is itt dolgozik. Az ő idején került a Levéltár a jelenlegi helyére, az MTA Székházának egyik műemléki termébe. A jelenlegi vezető, Hay Diana működése idején a Levéltár új kihívások elé került, mivel elvesztette belső raktárait, s így az egész iratanyag már Török­bálinton található. Szerencsére ezzel együtt a raktári férőhely nőtt, ezért egy ideig nincsenek tárolási gondjaink. A Levéltár személyzetének száma viszont csökkent, ezt jobb munkaszervezéssel próbáljuk ellensúlyozni. Az Akadémiai Levéltár gyűjteménye Az Akadémiai Levéltár állományának zömét az Akadémia központi testületi és hivatali szerveinek iratai alkotják. A legfontosabbak: a közgyűlések, az el­nökségi ülések iratai; az Akadémia vezetőinek iratai (elnöki, főtitkári, főtitkár­helyettesi stb. iratok); a tudományos osztályok és a funkcionális főosztályok iratai. Tudománytörténeti szempontból jelentős irategyüttes a Magyar Tudo­mányos Tanács (1948—49) iratanyaga. Az Akadémiai Levéltár őrzi a Tudomá­nyos Minősítő Bizottság (TMB) iratait. A Levéltár illetékességi körébe tarto­zó kutatóintézeti anyagnak csak kis része kerül a Levéltár állományába, azok nagyobb részét az intézetek maguk őrzik. A Levéltár állományában vannak a megszűnt dokumentációs központok iratai, továbbá ajándékozás vagy letét útján tudóshagyatékok is kerültek a levéltárba (Treitz Péter, Bardócz Árpád, Győrffy Barna iratai). A Levéltár 7036 darabos fényképgyűjteménnyel és 619 darabos hangszalaggyűjteménnyel is rendelkezik. Hay Diana ■ Akadémiai I 126 127

Next

/
Oldalképek
Tartalom