Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - A Magyar Katolikus Egyház Levéltárai (Lakatos Andor)
levéltárismertetők, és a darabszintű (egyes iratok szintjén ismertető) segédletek (ilyenek készültek pl. a levéltárak térképállományáról, s a helytörténetírás szempontjából nélkülözhetetlen egyházlátogatási jegyzőkönyvekről), de ezek jórészt központi, valamennyi levéltárat bemutató kezdeményezéseknek köszönhetőek, és általában egy-egy sorozat részeként jelentek meg. A forráskiadványok elsősorban középkori okleveleket, egyházlátogatási-vizitációs jegyzőkönyveket érintettek, s a levéltárak egy-egy látványosabb részét, pl. címeres iratokat, régi pecsétek anyagát mutatták be, emellett pl. a világháborús veszteségekről-károkról számoltak be. A kiadványok megjelentetésében nagy szerepe volt az elnyert pályázati támogatásoknak. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázatai emellett fontosak voltak az egyházi levéltárakban folyó restaurálási munkák hátterének biztosításában is. A gyűjteményi ügyekben illetékes szakminisztériumok nyilvános magánlevéltári támogatásai az eszközbeszerzéseket, az irodák és raktárak korszerű felszerelését segítették. Az utóbbi húsz esztendőben szinte valamennyi katolikus egyházi levéltárban történtek raktárfejlesztések, az állományok részben, illetve időnként egészben újonnan kialakított vagy felújított raktárakba költöztek. A jövőben várhatóan további jelentős raktárkapacitásra lesz szükség, hiszen 1990 után számos egyházi oktatási és szociális intézmény kezdte meg működését, amelyek iratanyaga előbb-utóbb jelentkezni fog az egyházmegyei és szerzetesi levéltárakban. Az elnéptelenedő, lakatlan plébániák levéltárainak beszállítása, sok esetben mentése is több helyütt megkezdődött, és előfordul, hogy történeti irataikat rendezés, szakszerű gondozás céljából a működő plébániák is letétbe adják a területileg illetékes egyházmegyei levéltárnak. A 2000-es években sorra indultak az egyes levéltárak honlapjai, melyek segítségével az intézmények legfontosabb adatairól, a kutatások lehetőségeiről és feltételeiről lehet tájékozódni. Az iratokat ismertető segédletek információi — néhány kivételtől eltekintve — egyelőre nem jelentek meg tömegesen a levéltári honlapokon, megkezdődött viszont néhány helyen az e-kutatás, vagyis a források digitális képének internetes szolgáltatása. Az egyházi anyakönyvek és fontosabb helytörténeti források képállományára építve Kalocsán és Győrben is sikeres e-kutatási szolgáltatás indult, melyet elsősorban a családkutatók vettek igénybe, s melynek köszönhetően sokszorosára nőtt a levéltárak kutatóforgalma. A jövőben további levéltárak hasonló, összehangolt szolgáltatása is várható, a digitális tartalmak előállítása már több helyütt folyamatban van. A 2000-es évek elején megkezdődött az egyházi levéltárak régi, 1950-es állapotát tükröző fondjegyzékek felülvizsgálata, továbbfejlesztése. A levéltárak egységes szempontok alapján készült ismertetése és állományuk fondjegyzékei megtalálhatók a Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) honlapján (ahonnan természetesen az egyes intézmények saját honlapja is elérhető). Szintén a MELTE közreműködésével és az NKA támogatásával, 2014—2015-ben kerül sor egy közös, szabványos levéltári nyilvántartó rendszer beüzemelésére az egyesület szerverén, a Nemzetközi Levéltári Tanács (ICA) által kifejlesztett AtoM (Access to Memory) szoftver segítségével. A tervek szerint ez az adatbázis fogadja majd az egyházi levéltárak segédleteinek adatait, biztosítva a teljes állomány közös kereshetőségét. Összegzésként elmondható, hogy az elmúlt két évtizedben igen jelentős változások történtek mind a személyi mind pedig a működési feltételekben. A katolikus levéltárakban a kor színvonalán álló, kiváló szakmai teljesítmények születtek, melyek elismerése sem maradt el: intézményeink és munkatársaink az utóbbi években számos fontos feladatot és megbízatást kaptak, és több rangos szakmai díjat is nyertek. A levéltáros konferenciákon az egyházi levéltárügyet általában az elmúlt két évtized egyik sikerágazataként értékelték, ezzel is jelezve, hogy levéltáraink kiléptek a „hátrányos helyzetű rokon” 1990 előtti szerepéből, és a magyar levéltárügy szerves részeként aktív szerepet vállalnak a 21. századi lehetőségek és megoldások keresésében. 103 Szentszéki jegyzőkönyvek a győri Egyházmegyei Levéltárban, 19. század
