Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Felsőoktatási intézmények levéltárai (Vajda Tamás)
Alapítási hullám, szakmai szövetség 1993 elején egyszerre négy új egyetemi szaklevéltár kapott működési engedélyt: a fővárosban a Budapesti Műszaki Egyetem, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, valamint a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által előkészített tárgyalások után, 1993. április és május hónapokban valamenynyi, a budapesti agglomerációhoz tartozó egyetem és főiskola tanácsa megtárgyalta a „Budapest—Gödöllői Egyetemi és Főiskolai Levéltári Szövetség” létesítésének tervét, és megalapították a szakmai szervezetet A csatlakozott szaklevéltárakban összesen 12—13 fő dolgozott, akiknek fele szakirányú egyetemi diplomával, történelem vagy levéltár szakos végzettséggel rendelkezett. A Szövetség a tagegyetemek könyvtáraival megállapodásokat írt alá, amelyben a Szövetség elsősorban rendezési munkák végzését vállalta, az intézmények pedig az elkészült segédletek, forráskiadványok megjelentetését, publikálását. A kilencvenes évek közepétől a munkálatok eredménye is megmutatkozott, és lényegében évente egy új egyetemi szaklevéltár jött létre, 1995-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán (Egyetemen), 1997-ben a Magyar Testnevelési Egyetemen, 1998-ban a Magyar Iparművészeti Főiskolán (Egyetemen) és 1999-ben a Veszprémi Egyetemen. Az 1990-es évek második felében került napirendre az egyetemi levéltárak fond- és állagjegyzékének egy segédletben történő összeállítása. A kiadvány szerkesztésénél alapvető rendező elv volt, hogy csak olyan felsőoktatási intézményről közöljünk adatokat, ahol a szakmai egyesület által ellenőrzött módon rendezésre került már sor, s ennek eredményeként a kutatók valóban jól feldolgozott állapotban használhatják a levéltárba került iratanyagot. Emellett arra is törekedtünk, hogy valamennyi szaklevéltári jogállást elért egyetemi és főiskolai gyűjteményt bemutathassunk. E rendezési munkák 1997-ben értek el arra a pontra, hogy a levéltárak valós adatokat tartalmazó fond- és állagjegyzékeit közölhettük. Ennek megfelelően a kötet első részében 13 magyar felsőoktatási intézmény levéltárát mutattuk be. Közülük egy, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola még nem nyerte el a szaklevéltári jogállást, de az anyag rendezettségi szintje a többi levéltáréval azonos volt. A 12 szaklevéltár közül négy működött vidéken: Gödöllő, Keszthely, Miskolc, Sopron. Intézményeink közül a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem levéltáraiban a többi egyetemétől csupán anynyiban tér el a rendezés struktúrája, hogy a fondfőcsoportok alkalmazására is sor került, míg ezt a szintet a többi egyetemi levéltár nem használja. Mindez azonban a rendezettség és kutathatóság színvonalát egyáltalán nem befolyásolja. Egyetemi levéltárak az utóbbi évtizedben A felsőoktatás 2000-ben bekövetkezett integrációja után e levéltárak 12 egyetemhez tartoztak, tehát több helyen fontos feladat az új szervezeti keretekhez való igazodás. Ezekben az esztendőkben a meglévők mellett újabb egyetemi levéltárak is megkezdték működésüket: 2004. január 1 -jével a Pécsi Tudományegyetem hozott létre Egyetemi Levéltárat a Központi Könyvtár önálló szervezeti egységeként, amely 2005-től önállóan, állami szaklevéltárként működik. 2004. július 1-jével pedig a Szegedi Tudomány egyetem Levéltára indította meg munkáját. A soproni központú Nyugat-Magyarországi Egyetem integrációja során újabb archívumokkal gazdagodott az egyetemi levéltári hálózat. 2005-ben a mosonmagyaróvári karon, 2008-ban pedig a szombathelyi Savaria Egyetemi Központban alakult felsőoktatási levéltár. Ezzel szinte teljesen kiegészült a kör, hiszen jelentősebb múlttal bíró egyetemeink közül már csak Debrecen nélkülözi a saját levéltárat. Az egyetemi levéltárak kilencvenes évekre jellemző nagyarányú extenzív fejlődése részben lezárult, kivéve az újonnan alakult intézményeknél (Pécs, Szeged). Az új alapításokra a működési feltételeket érintő előírások megszigorodása sem nyújt már olyan lehetőséget, mint korábban. Ezzel szemben a 2000 óta eltelt időszakban jelentős minőségi fejlődést figyelhettünk meg. Elég itt azokra a beruházásokra utalnunk, melyek során megújultak a keszthelyi, a soproni, a veszprémi egyetemi levéltárak, vagy a fővárosban az Allatorvostudományi, a Képzőművészeti, a Közgazdasági, a Kertészeti, a MOME és a SOTE levéltárak. Ez utóbbi esetben a megújulás szervezeti változással is párosult, hiszen a levéltár a Központi Könyvtártól a Rektori Hivatalhoz került, és lehetőséget kapott önálló gazdálkodásra. A legutóbbi 3-4 évben új és a korábbinál sokkal nagyobb kapacitású elhelyezést kapott a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltára. Szintén kiemelkedő jelentőségűnek számít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára 2013. március 13-án átadott új, modern raktára az egyetem központi épületében. A különböző egyetemi levéltárak között ésszerű iratcseréket hajtottak végre, hogy a gyűjtőkörök jól elhatárolhatók legyenek. Az ELTE Levéltára így több másik egyetemi levéltárnak adott át anyagokat. Kisebb mennyiségű iratanyagot kaptak vissza az egyetemi levéltárak a Magyar Országos Levéltárból, a megyei levéltárakból, a volt MSZMP Pártarchívumából, sőt a közelmúltban Budapest Főváros Levéltárából is. 2009-ben is került sor illetékességi okból iratátadásra, akkor a Semmelweis Egyetem Levéltára adta át a Szegedi Tudományegyetem Levéltárának (mint a kolozsvári egyetem 1919 előtti, valamint 1940 és 1945 közötti iratait gyűjtő archívumnak) a kolozsvári egyetem magánhagyatékból előkerült 1944—1945-ös hivatali iratait. 84 85
