Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár (Kiss József Mihály) - Semmelweis Orvostörténeti Levéltár (Domján Lajos)
KISS József Mihály DÓMJÁN Lajos Környezetvédelmi és Vízügyi Levéltár Az 1995. évi LXVI., ún. levéltári törvényben is nevesített szaklevéltárunk létrejöttének csírái az 1970-es évek elejére nyúlnak vissza.. Dégen Árpád, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke azzal a céllal rendelte el a vízügyi igazgatás központi és területi szervei iratanyagának és egyéb dokumentációinak gyűjtését, hogy azok — egy központi helyen lévén — könnyebben szolgálhassák a vízügyi tervezési és árvízvédelmi munkálatok ügyét. A levéltár végül 1977-ben kezdte meg működését hivatalosan is, mint az egyetlen országos illetékességi körű ágazati szaklevéltár. Az akkor őrzött iratanyag mennyisége 1363 iratfolyómétert tett ki. Intézményünk illetékességi köre a 2000-es évek elején bővült ki a környezetvédelmi és természetvédelmi területtel. Jelen pillanatban országosan 132 iratképző szerv felügyeletét látjuk el. Hozzánk tartoznak a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek, a vízügyi igazgatóságok, a nemzeti parkok, a vízgazdálkodási társulatok, a vízművek, a halászati vállalatok, valamint a meteorológiai szolgálat, a hulladékgazdálkodási ügynökség és természetesen az Országos Vízügyi Hatóság is. Az általunk őrzött iratanyag mennyisége is jelentősen bővült, napjainkra meghaladta a 7030 iratfolyómétert. A levéltár állománya döntően 20. századi keletkezésű, de 18. századi térképek, mérnöki rajzok, iratok is fellelhetők raktárainkban. A levéltár legértékesebb dokmentumait rejti a 19. század végéről származó ún. hatósági iratanyag, amely a szervezeti keretek változása ellenére mind a mai napig folyamatosan gyarapszik. Az ármentesítő társulatok fondjai szintén a 19. századra nyúlnak vissza. Mennyiségileg is jelentősek az irataink egyharmadát kitevő különböző vállalati tervtárak. Közel 14000 darabot számlál térképtárunk, amely a megszűnt Vízügyi Tudományos Kutatóintézet szintén tízezres nagyságrendű — még nem feldolgozott — anyagával együtt jelentős értéket képvisel. Az Országos Vízügyi Hivatal tanulmánytára 4500 tételt, a VITUKI tanulmánytára 7228 tételt tartalmaz. Kiss József Mihály ■ KVVI Dómján Lajos ■ SOM Semmelweis Orvostörténeti Levéltár A Semmelweis Orvostörténeti Levéltár a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár egyik szervezeti egysége. A Levéltárat 1972-ben alapították az akkor már meglévő Múzeum és Könyvtár mellé. Az intézet jelenlegi fenntartója az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A Levéltár egy fő teljes állású alkalmazottal működik. Országos gyűjtőkörű levéltár, őrzött iratanyagának terjedelme 162 iratfolyóméter. Az iratállomány 177 fondból áll. Testületi fondjai elsősorban magyarországi orvosi társaságok, egyesületek, érdekvédelmi szervezetek, valamint néhány kórház iratanyagát foglalják magukban. Eddig a következő öt testület fondjáról készült repertórium: Budapesti Királyi Orvosegyesület (1837—1943), Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társasága (1841—1912), Magyar Gyógyszerészeti Egylet, Egyetemi Gyógyszerismereti Intézet, Apponyi Poliklinika. Ezek mellett jelentős testületi fond még a Magyar Orvosi Társaságok és Egyesületek Szövetségének (1966—1993) fondja, amely folyamatosan gyarapszik. A személyi fondok egykori orvosok, gyógyszerészek és orvostudomány-történészek irathagyatékát tartalmazzák. Közülük a legjelentősebbek: Korányi Frigyes, Korányi Sándor, Johan Béla, Tauffer Vilmos, Haynal Imre, Fodor József, Genersich Antal, Hugonnai Vilma és Markusovszky Lajos orvosok, valamint Magyary-Kossa Gyula és Mayer Ferenc Kolos orvostudomány-történészek iratai. Az egyik délvidéki folyammérnöki hivatal tisztikara (KWL) Malomkerék működési rajza (KWL) 80
