Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (Rácz György)
2012. október l-jétől az 1995. évi LXVI. tv. módosításával az országgyűlés Magyar Nemzeti Levéltár néven új intézményt hozott létre, amelynek részei a Magyar Országos Levéltár és a korábbi önkormányzati fenntartású megyei levéltárak lettek. Ez idő óta a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára néven, annak központi intézményeként működik négy telephelyen. Az Országos Levéltár illetékességi- és gyűjtőköre Magyarország központi törvényhozási, közigazgatási (kivéve: honvédelmi) és jogszolgáltatási szerveinek levéltári anyagaira, továbbá az országos hatáskörű hivatalok, intézmények (kivéve: egyetemek, főiskolák), testületek, egyesületek, országos jelentőségű gazdasági szervek, családok és személyek történeti értékű irataira terjed ki. Az 1991. évi LXXXIII. tv. illetékességi körébe utalta a Magyar Dolgozók Pártja (MDP, 1948-1956) és a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP, 1956-1989) központi szerveinek iratait. Az új Alaptörvény, valamint 2012-ben megtörtént törvénymódosítás további, a kommunista diktatúrában keletkezett iratokat (pl. szakszervezetek) sorolt az állam tulajdonát képezők közé. Az intézmény feladata a magyar vonatkozású külföldi levéltári anyag (hungarika) feltárása és másolatainak gyűjtése, valamint a magánforgalomba került maradandó értékű iratokra vonatkozó állami elővásárlási jog gyakorlása. 2015-ben a levéltár állománya 82.500 iratfolyóméter. Harmadik emeleti folyosórészlet a Levéltár Bécsi kapu téri épületében AZ INTÉZMÉNYBEN ŐRZÖTT IRATANYAG Mind az Országos Levéltárban kialakított szekció rendszer, mind az Új Magyar Központi Levéltárban létrehozott fondfőcsoport-beosztás módosult az idők folyamán. A két levéltár újraegyesítése felvetette a kétféle rendszer működésének elvi kérdéseit. Mivel tökéletes levéltári rendszer nem létezik, és mind a fondfőcsoportosnak, mind a szekciósnak vannak előnyei és hátrányai, jelenleg a két különböző szisztéma jól megfér egymás mellett. Sőt, a vállalati iratanyagok, a gazdasági levéltár kétféle szisztémájú jelzetrendszere azt bizonyítja, hogy nem okoz gondot a különböző rendszerben őrzött levéltári anyagok egységes levéltári anyagként történő nyilvántartása. Az Országos Levéltár szekció rendszerben őrzött iratai A Magyar Kancelláriai Levéltár (1526—1848, A szekció) őrzi a Magyar Udvari Kancellária, Magyarország igazgatásának legfelső hivatala iratait. A kancellária terjesztette a magyar országi vonatkozású ügyeket az uralkodó elé, és adta ki annak nevében a rendeleteket, levelezett a birodalmi hatáskörű udvari hatóságokkal. Az egyik legfontosabb sorozata a középkori gyakorlat folytatásaként vezetett Királyi Könyvek. A legfontosabb uralkodói adományokról szóló iratok szövegét ide vezették be. A 18. század derekától az uralkodó címer-adományozásainak nemcsak a szövegét, hanem a címerek képét is tartalmazza. Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (1686-1867, B szekció) foglalja magába az Erdélyi Udvari Kancellária levéltárát, amelyet Erdély Habsburg uralom alá jutása után szerveztek meg (1693). 1695-ben kezdte meg rendszeres működését Bécsben. Az udvar rendelkezéseit továbbította az erdélyi kormányszervek felé, és ezek jelentéseit, felterjesztéseit közvetítette az udvarhoz. A Helytartótanácsi Levéltár (17. sz.-1848, C szekció) anyaga az 1723-ban megszervezett Magyar Királyi Helytartótanács, a legfőbb Magyarországon (előbb Pozsonyban, majd Budán) működő hivatal működése során jött létre. A hivatal élén a nádor állt. Illetékessége területileg egész Magyar országra, Horvátországra és 1778-tól kezdve a Temesi Bánságra terjedt ki, kivéve a katonai határőrvidéket és Erdélyt. A hatáskörébe tartozott a gazdasági élettől a művelődésig mindaz, amit a felvilágosult abszolutista államhatalom a 18. században saját ellenőrzése alá vont, vagyis a népesség, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, közlekedés, adózás, adóalanyok védelme, a jobbágy-földesúr viszony 21
