Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Hermann István (szerk.): Magyarország levéltárai, 2014. MLE, Bp. 2015. - A Magyar Nemztei Levéltár (Hermann István)
HERMANN István Magyar Nemzeti Levéltár A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) központi általános levéltár, amelynek illetékessége Magyarország egész területére kiterjed. Az MNL a Magyar Országos Levéltár és a korábban a megyei önkormányzatok fenntartásában működött megyei levéltárak integrációja nyomán 2012. október 1-jével alakult meg. Létrehozásával alapjaiban változott meg a magyar levéltárügy rendszere, hiszen a megalakult intézmény mind szakmai feladatellátása (őrzött iratanyag mennyisége, illetékességébe tartozó iratképző szervek száma, stb.), mind szervezeti kereteinek nagyságrendje tekintetében (alkalmazottak száma, költségvetése, stb.) meghatározó szereplője nem csupán a hazai levéltárügynek, hanem az ország legnagyobb közgyűjteményeként a kulturális élet egészének. A megyei önkormányzatok feladatainak újragondolása, a korábbi elsődleges intézményfenntartó szerepkörnek a területfejlesztés irányába történő elmozdulása tette szükségessé a kulturális intézmények helyének és szerepének áttekintését a kormányzat részéről. Ennek során a nemzeti kultúrkincs részét képező, ezer évre visszatekintő, levéltárakban őrzött maradandó értékű iratanyag megóvása állami feladatként került meghatározásra. A hatékony feladatellátás és a szakmai irányítás egységesítése érdekében került sor a közveden állami fenntartásba vett intézmények integrációjára. A kialakított új intézmény három pilléren nyugszik. Az első pillért a központi szervezeti egységek jelentik, amelyek egyrészt az intézmény irányításával és gazdálkodásával összefüggő feladatok végrehajtásáért felelősek (Főigazgatói Titkárság, Gazdasági Igazgatóság), másrészt a szakmai koordinációs feladatokat végzik (Szakmai Koordinációs Központ). Ez utóbbi szervezeti egység látja el azokat a szakmai feladatokat is, amelyek intézményi szintű összefogása erősíti az intézmény hatékony működését (pl. informatika, állományvédelem). Az MNL második pillérét az Országos Levéltár adja, amely a jogelőd Magyar Országos Levéltár iratőrző és kutatószolgálati főosztályait fogja össze, míg a harmadik pillért a megyei levéltárak jelentik. Az Országos Levéltár és a húsz megyei levéltár — Győr-Moson-Sopron megyében történeti okokból két önálló levéltár található, Győrben és Sopronban — az MNL részleges szakmai és gazdálkodási önállósággal rendelkező tagintézményeiként működnek. Az állami fenntartás és az integráció kapcsán a levéltárra jutó nagyobb kormányzati figyelem a konszolidáltabb gazdálkodás mellett lehetővé tette az infrastrukturális fejlesztések tervezését is. A megyei levéltári hálózat helyzetének felmérését követően az MNL levéltár-fejlesztési stratégiájának köszönhetően megindulhatott a levéltárakban őrzött iratok fennmaradását biztosító raktárfejlesztési program. Az építési beruházások révén sor kerülhetett teljes körű épület- és raktárfelújításra, illetve az évtizedes elhanyagoltságból adódó kisebb felújításokra is. A már megvalósult és folyamatban lévő beruházások előrevetítik az MNL intézményei teljes körének infrastrukturális megújulását. Ez — összevetve az elmúlt évtized folyamataival — mindenképpen kiemelendő eredménye az integrációnak. Az MNL hangsúlyt fektet arra, hogy mind az Országos Levéltár, mind a megyei levéltárak megőrizzék az elmúlt évtizedekben kialakított szakmai és civil kapcsolataikat, egyéni arculatukat, mindezt azonban egységes és magas szintű szakmai elvárások figyelembe vételével tegyék. A létrehozott Szakmai Koordinációs Központ feladata, hogy mindazt a szakmai tapasztalatot, amelyet az MNL tagintézményei és tágabb értelemben a hazai levéltáros társadalom az elmúlt évtizedekben felhalmozott, a 21. század által támasztott szakmai kihívások szűrőjén átengedve egységesítse, és közvetítse a napi levéltári munkát végző kollégák felé. A módszertani központ létrehozásával a levéltáros szakma két évtizedes adósságát törlesztette az MNL. Kutatóink számára hoztuk létre az elmúlt években az egyes levéltári intézményekben épített különálló adatbázisokat egy platformon tömörítő Adatbázisok Online internetes oldalunkat ( adatbazisokonline.hu ). A portálon jelenleg összesen 190 különböző adatbázis érhető el akár közös keresési lehetőséggel is. A rendkívül széles spektrumot lefedő adatbázisok időben a középkor századaitól a szocializmus időszakáig terjednek. Egy részük a levéltári iratok kutatását megkönnyítő részletes segédleteket dolgozza fel, ezek közül ki kell emelnünk a szocializmus időszakának különböző párt- és tanácsi szerveinek jegyzőkönyveiről készített úgynevezett napirendi jegyzékeket. Más típusú adattartalmat ölelnek fel azok az adatbázisok, amelyek a levéltári iratokban található információkat rendezik tematikus sorozatokba, például a különböző archontológiai, közigazgatási adattárak. A kutatók számára talán azok az adatbázisaink a legígéretesebbek, amelyek egy adott dokumentumegyüttes leírásán kívül azok digitális képét is elérhetővé és kutathatóvá teszik. Ezek közül nemzetközi színtéren is egyedülálló a középkori magyar forrásanyag, közel 300 ezer oklevél internetes elérhetővé tétele. Hermann I stván ■ Magyar Nemzeti Li 10 11
