Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések

Molnár László - Zsidi Vilmos - Batalka Krisztina (szerk.): A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 5. (Budapest, 2011) - Az MFLSZ tagjai (Batalka Krisztina)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára az ország első, egyetemi archívuma: 1958. július 11-én alakult meg. Az 1983-tól szaklevéltári jogállást elnyert intézmény szakmailag, irányításában és költségvetésében önálló intézménye az egyetemnek, közvetlenül a rektori hivatal felügyelete alá tartozik. Feladata az egyetem történeti értékű iratainak feltárása, begyűjtése, rendezése és kutatásra bocsátása. Napjainkra a rektori hivatal és a nyolc kar központi iratsorozatai mellett egyéb hivatali egységek, intézetek, tanszékek iratai, valamint professzori személyi hagyatékok is begyűjtésre kerültek és a kutatók rendelkezésére állnak. 1988-ban a levéltár megjelentette első, 1998-ban második repertóriumát, amelyek részletes tájékoztatást adnak az addig összegyűjtött egyetemi forrásokról. 2008-tól a levéltár önálló honlappal rendelkezik, amely on-line

módon

is lehetővé teszi a tájékozódást mind a kutatás lehetőségeiről, mind az iratanyagáról.

Az ELTE Levéltára nemcsak az egyetemi forrásanyag őrzőhelye, hanem egyben az egyetem- és tudománytörténeti kutatások műhelye, illetve koordinálója: a kutatómunka eredményei három kiadvány sorozatban, valamint sorozaton kívüli kiadványokban kerülnek publikálásra. A „Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből” című sorozatban az ELTE történetével kapcsolatos kiadványok kapnak helyet. A levéltár fontos kutatási területe - amely úttörő jellegű a magyar történetírásban - a történeti Magyarország külföldi egyetemjárásának feltárása, amely a különböző európai egyetemeken a középkorban (1100-1526) és az újkorban (1526-1918) tanult magyarországi diákok teljes adattárának összeállítását célozta meg. A jelenleg mintegy 97.000 peregrinus diák adatait tartalmazó hatalmas adatbázis eredményei eddig 16 kötetben láttak napvilágot a „Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban” című sorozatban. A „Felsőoktatástörténeti Kiadványok” című sorozatban a hazai felsőoktatási intézmények - közöttük a már megszűnt, vagy a trianoni határokon kívül került felsőoktatási intézmények - forrásai, első körben a hallgatók névsora és adatai kerülnek kiadásra.

1984-től a levéltár részt vesz a levéltár szakos hallgatók szakmai-gyakorlati képzésében is.

Iratai közül - az oklevélgyűjteményt nem számolva (1263/64-töl, 110 darab) - a legrégibb irat a Pázmány Péter esztergomi érsek által kiadott alapítólevél (1635). 1889-től teljes a bölcsészkar, 1900-tól a jogi kar tanácsülés! jegyzőkönyv sorozata. A 18. századtól maradt fenn az Egyetemi Könyvtár és a Botanikus Kert iratanyaga. A Tanárképző Intézet és a Tanárvizsgálati Bizottság iratai alapításuktól megtalálhatók. Tudománytörténeti szempont37