Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Kecskeméti Állami Levéltár tájékoztatója a tanácsi átadáshoz (136678/1967 LO számra) • 1967.11.18 [136678/1967 LO = MOL XIX-I-4-ab-3-1. tétel]
Bács-Kiskun megye közlevéltára 1951. jan. 1-ével alakult meg, Bács-Bodrog megye,Dél-Pest megye, és Kecskemét város levéltárából. 1952 nov. 1-án a levéltárakat államosították, emiatt Bács-Kiskun megyei Közlevéltár Kecskeméti Állami Levéltár elnevezésre változott. A ievéátár 1951* január 1,-én még 12 helyiségben foglalt helyet, ma már 34 helyiségben is gond elhelyezni az iratgyarapodást. 1951. január Irén használt helyiségek alapterülete 745 m2. A légköbmétere 2577 m3. 1967.-ben már 1574 m2. alapterületre, és 6400 m3-ra változott. A levéltár központja Kecskemét város tanácsának székházában működik. Két részlege van. Az egyik 1953. óta működik Kiskunfélegyházán, a másik 1966.óta Kecskeméten, a legújabbkori levéltári anyagot őrzi. Az iratanyag 1950. decemberében 200 ifm. volt,? 1967 november 15.-én már 6600 ifm. A levéltár Kecskemét város tanácsától a pincerészekben és alagsori szinten kapott helyiségeket, 1965-ben FÜSZÉRT. Vállalattól átvett raktárral tovább gyarapodott helyiségekben. A kapott raktárakat évről-évre fokozatosan alkalmassá tette az iratanyag tárolására. A FÜSZÉRT. Vállalattól átvett raktár 1966.-ban vált alkalmassá iratok tárolására, és kqatt korszerű állványzatot. A megfelelő munkahelyek és mellékhelyiségek kialakításával alkalmassá lett a legújabbkori levéltár elhelyezésére. A levéltár személet! létszáma növekedett az elmúlt 16 éve ben. 1951rben négy fo volt a levéltárnál.Két tudományos, 1 közép, és egy alsőkáder. 1953-ban 5 főre emelkedett a levéltár létszáma, melyből 2 fő tudományos, 2 fő középkáder és 1 aléókáder volt. Ez az állapot 1954.-ig tartott.’ 1954-ben már csak 1 tudományos káder, 3 közép, és 1 alsókáder képezte a levéltár személyzetét. 1963.-ig lényegében ez az állapot maradt.* 1963* év végén 1 középkáder helyett még egy tudományos káder került a levéltár dolgozói közé*' 1966rtól 6 főre, és 1967/-ben 7 főre emelkedett a levéltár személyzete. 1964.-től 1 szerződéses alkalmazott is dolgozott.* A levéltárnak súlyos nehézségei támadtak 1953.-ás 1963. évek között? mert a vezető volt az egyedüli tudományos dolgozó. A szeméjryzet többi része csak közép, vagy alsó káder. Ezek is gyakran változtak. Volt idő,hogy egyes munkahelyeket betölteni nem lehetett mert nem került megfelelő munkaerő,vagy ha került a bért alacsonynak találta és rövid idő mulya eltávozott.Hoszszabb betegségek is nehéz helyzeteket teremtettek.A szellemi irányitáson túl magasabb szintű munka is a vezetőre hárult.A létszám növekedés és a dolgozó képessége a feladatok megoldásához nem volt arányban az anyag gyarapodással és a fokozatosan szaporodó igényes munkával. elérte a 6600 ifmret. A levéltárnál dolgozók közül senkinek sem volt a levéltári szakterületre szükséges előképzettsége.A szaktudását a szervezet Ideológiai és szakmai továbbképzéseken és önképzés utján szerezték meg. j Magyar Országos i itAr -‘6
