Levéltárak működéséről szóló intézkedések, tervezetek, értékelések
Kazinczy Ferenc Állami Levéltár tájékoztatója a tanácsi átadáshoz (136678/1967 LO számra) • 1967.11.14 [136678/1967 LO = MOL XIX-I-4-ab-3-1. tétel]
Kazinczy Ferenc Állami Levéltár,Sátoraljaújhely I * 247/1967. i, m Tájékoztató a levéltárról,annak tanácsi kezelésbe adása alkalmából. '•Zemplén megye levéltára** 195° előtt a megyei központi hivatalok, - főispán,alispán,közig.bizottság,árvaszék,etb - lo évnél régebbi iratait gyűjtötte a történetkutatók használatára.A legrégibb oklevél 127o-ből való.A közgyülési_törvényszéki jegyzőkönyvek sorozata 1558-ban,a törvénykezési és közigazgatási iratok összefüggő sorozatai pedig 155<?-óen kezdődnek,vagyis valamivel korábban,mint a többi vármegyék anyaga. Az 1848 előtti megyei iratanyag igen gazdag,jól differenciált s miután ez az anyag a Kazinczy-emlékekben bővelkedő ötszobás archívum diszes barok-klasszicista stilusu iratszekrényeiben helyezkedik el,azért megállapítható, hogy Zemplén megye feudáliskori levéltára - anyagának belső, tartalmi gazdagságát és elhelyezésének külső pompáját tekintve, - egyike a vidék legértékesebb levéltárainak.Az 1848 utáni iratanyaga viszont annál szegényesebb.A levéltár összeterj^delme 195°-ben mindössze kb 9°° folyóméter, személyzete .pedig 2 fő volt. A,tanácsok 195°.évi megalakulása során a levéltári törvény - 195°*29. tvr.-államosította,vagyis a minisztérium és a Levéltárak.Országos Központjának felügyelete alá helyezte a megyei lévaitárakat.Minden megyeszékhelyen állítottak fel egy állami levéltárat.Miután pedig Sátoraljaújhely 195o-ben megszűnt megyeszékhely lenni,Zemplén megye levéltára is elvesztette önállóságát s a Miskolci Állami Levéltárnak saujhelyi része,, ••kirendeltsége",valójában csak személyzet nélküli külső iratraktára lett. Konkrét szükség esetén - pld egy sürgős iratszerelés elvégzésére -,a miskolci levéltár dolgozói utaztak ki,egyébként zárva volt a levéltár.Ilyen hátrányos helyzetben természetesen szó sem lehetett a levéltár fejlesztéséről. Végre 1959-ben sikerült keresztülvinni a levéltár önállósítását,"Kazinczy Eerenc Állami Levéltár" néven.Ekkor kapott előbb 2,majd 3 főből álló személyzetet,a tudományos irányítást és a levéltárigazgatói teendők elvégzését pedig az Egri Állami Levéltár igazgatója vállalta,aki havonta általában 3 napra szokott ideutazni,teendői elvégzésére. A levéltár gyűjtőterülete a mostani sátoraljaújhelyi és szerencsi járás területére terjed ki,mig 195° előtti iratanyagát a volt Zemplén megyei szervek iratai alkotják.Begyűjtötte a hegyaljai mezővárosoknak és a két fentjelzett járás községeinek jegyzőségi és iskolai iratait,a volt Zemplén Magyar Országos >(( yh ^ ~q>- IdllI ^ ~ j) ,/
