Irányító és ellenőrző szervezetek
Levéltári és Múzeumi Főosztály létesítése. • 1961.01.01 [2722/1960. ikt. sz. közlemény = Művelődésügyi Közlöny 1961/1.]
13. Lexikonok II. kiadása esetén a szerzőnek az I. kiadás során kifizetett díj 10%-a, III. és további kiadások esetében pedig a díj 5%-a jár. Változatlan lenyomat esetében újabb szerzői díj nem fizethető. 14. Szótáralt II. kiadása után a szerzői jogdíj 25%-a, a III. és további kiadások esetén 10%-a fizetendő. 15. Átdolgozás esetén az átdolgozás mérvétől függően maximálisan a szerzői díj 40%-a fizethető. Ha az átdol- gozás során terjedelembővüléssel járó, a kiadó által elő. zetesen meghatározott új anyag feldolgozására kerül sor, úgy az elfogadott új anyagért az eredeti műre megállapított szerzői díj jár. 16. A kiadói ügyleti időtartam lejárta után a már megjelent lexikonok és szótárak kiadására a kiadó újabb 4 évi időtartamra köteles szerződést kötni. Ebben az eset.' ben az eredeti szerzői díj 20"'0 -a fizethető ki a kiadói jog további 4 évre történő megszerzéséért. 17. Ez a határozat 1960. december hó 15. napján lép életbe, rendelkezéseit a folyamatban lévő munkákra is alkalmazni kell. A Kiadói Főigazgatóság 10—9—2S/1953. számú díjmegállapitási határozata hatályát veszti. Dr. Siklós Margit s. k., főigazgatóhelyettes. HiTiiíaSós közlemények Levéltári és Múzeumi Főosztály létesítése. ' A művelődésügyi miniszter a minisztérium szervezetében ..Levéltári éa Múzeumi Főosztály" elnevezéssel új főosztályt létesített. Revízióját Molnár János miniszterhelyettes elvtárs látja el. Az új főosztály szervezeti felépítése: 1. Levéltári osztály (Lok), 2. Múzeumi osztály. (2722/1960.) Benke Valéria s. k., ' művelődésügyi miniszter. A földmíívesszövetkezetek 1960/61. évi kulturális tevékenységének irányelvei. 1. A SZÖVOSZ Igazsatósága felhívja a földművesszövetkezeti szervek vezetőit ÉS dolgozóit, hogy 1960'61-ben is tekintsék egyik legfontosabbb feladatuknak a falu kulturális színvonala további emelésének elősegítését. A föl dm ű vesszővé tkezeti szervek mind közvetlen művelődési tevékenységükkel, mind az állami néoművelési szervek és intézmények munkájának támogatásával sokoldalúan járuljanak hozzá a falun a kulturális lehetőségek gazdagodásához, a szövetkezeti parasztság szocialista világnézetének, erkölcsi magatartásának megszilárdításához, általános és szakmai műveltségük növekedéséhez. A földmű resszövetkezetek művelődési tevékenységét szocialista eszmeiség hassa át A földművesszövetkezeti kulturális munka szervezésében következetesen kell szem előtt tartani a Magyar Szocialista Munkáspárt művelődéspolitikai irányelveiben meghatározott elveket, továbbá a SZÖVOSZ Igazgatóságának a földművesszövetkezeti kulturális munka feladataival kapcsolatban hozott 8/1959. (Sz. S III. 13.) sz. határozatának célkitűzéseit. A földművesszövetkezetek művelődési munkája, a MŰSORPOLITIKAI az ismeretterjesztési tevékenység, a könyvtári és könyvterjesztési munka tudatosan segítse a falu további szocialista fejlődését. 2. A földművesszövetkezetek művelődési munkájában következetesen kell érvényesíteni a népművelési egység követelményeit: a kulturális forradalom párt- és állami irányítása, illetve annak társadalmi alátámasztása elvét. MŰVELŐDÉSÜGYI KÖZLÖNY A földművesszövetkezeti kultúrmunkások minden szinten vegyenek részt a párt- és tanácsi szervek mellett működő népművelési tanácsok (bizottságok), valamint a művelődési otthonok társadalmi vezetőségeinek munkájában, a helyi kulturális tervek közös munkával való elkészítésében. A földművesszövetkezeti szervek, továbbra is tevékenyen működjenek együtt a kulturális életet irányító egyéb szervezetekkel az országos kulturális rendezvények megszervezésében, így a KISZ Központi Bizottsága által a második ötéves terv időszakára kezdeményezett kulturális szemlék megrendezésében. A szemlékben való közreműködéssel járuljanak hozzá a falusi dolgozók, — különösen a szövetkezeti vezetők és tagok, valamint a falusi fiatalok neveléséhez. A földművesszövetkezetek művelődési programjaikat a népművelési (kulturális) tanácsokkal és bizottságokkal egybehangoltan készítsék el. A földművesszövetkezeti nécművelők a kulturális nevelőmunka minden ágának fejlesztéséhez vegyék igénybe a megyei népművelési tanácsadók és a járási művelődési házak segítségét. A földművesszövetkezetek kapcsolatát a helyi művelődési otthonokkal, könyvtárakkal, a KISZ. a Hazafias Népfront, a Nőtanács szerveivel ne a helytelen versengés, hanem a kulturális munkában való kölcsönös elvtársi segítség jellemezze. Különösen nagy gondot kell fordítani a testvérszövetkezeti szervekkel való kulturális együttműködés kiszélesítésére.. A földművesszövetkezeti kultúrmunkások nyújtsanak segítséget a tsz tagok (különösen a fiatalok) kulturális életének szervezéséhez. Együttműködésre kell törekedni a kulturális keretek összehangolt felhasználásában is. A földművesszövetkezetek — anyagi lehetőségeik határain belül — támogassanak a faluban minden olyan kulturális tevékenységet, amely a földművesszövetkezeti tagság és a dolgozók érdekeit is szolgálja. 3. A földművesszovetkezetek segítsék elő a falusi kulturális intézmények fejlesztését. Különösen fontos feladat a könyvtárhálózat színvonalának emelése. Ezért a SZÖVOSZ Igazgatósága helyesnek, a földművesszövetkezeti tagság érdekeivel egyezőnek tartja, hogy a földművesszovetkezetek 1961-ben és 1962-ben évi tiszta nyereségükből legfeljebb 72%-kal járuljanak hozzá a falusi könyvtárak könyvállományának fejlesztéséhez. Segítséget kell nyújtaniok a földművesszövetkezeteknek a kis községek könyvtári ellátását célzó könyvtári véndorládák számának növeléséhez is. A könyv és az irodalom megszerettetése érdekében a földművesszövetkezetek népszerűsítsék az olvasómozgalmat a felnőtt szövetkezők körében. A fiatal szövetkezeti tagokat és dolgozókat széles körben vonják be a KISZ által szervezett „József Attila" olvasómozgalomba. Segíteniök kell a földművesszövetkezeteknek a művelődési otthonok munkáját is. A földművesszovetkezetek saját művelődési tevékenységüket lehetőség szerint a művelődési otthonokon belül szervezzék. Létesítsenek a művelődési otthonokon belül szakköröket, szövetkezeti klubokat, televíziós szobákat, mozgósítsák tagjaikat a művelődési otthonok fejlesztésére, csinosítására szervezett társadalmi munkára. Helyes, ha új művelődési házak építésekor a terveket úgy készítik, hogy a művelődési otthonon belül színvonalas szövetkezeti vendéglátóipari egység létesítése is lehetővé váljék. Ebben az esetben a földművesszovetkezetek beruházási és társadalmi erőforrásaikból hozzájárulhatnak a művelődési ház megvalósításához. 4. A földművesszövetkezeti művelődési munkában fokozottan kell előtérbe helyezni az ismeretterjesztési tevékenységet. A földművesszövetkezetek vállaljanak részt a falusi ismeretterjesztés megszervezésében, segítsék nz általános és szakmai műveltség emelése érdekében szervezett előadássorozatok, ezüstkalászos tanfolyamok PS egyéb rendezvények sikeres- megtartását. Népszerűsítsék tagjaik és dolgozóik körében a művelődési otthonok előadásait, ankétjait, filmvetítéseit. Rendezzenek maguk s ilyen előadásokat, különösen az ötéves terv célkitűzéseinek népszerűsítésére, a termelőszövetkezeti élettel kapcsolatos és egyéb ismeretek széleskörű terjesztésére.
