Irányító és ellenőrző szervezetek
G. Vass István - Sárközi János - Tilcsik György: Az önkormányzati levéltárak 1992-1996 közötti tevékenységéről készült szakfelügyelői jelentések összegző értékelése. • 1998. [LSZ 1998/2. 29-40. p.]
Az iratátvétel tartalmi elemzése nem képezte a vizsgálat tárgyát. 4—5-6. Az egyes rendezési, selejtezési szintek, a hozzá tartozó segédletek fogalmában, ezek standardjaiban szintén teljes a bizonytalanság. Az alap-, közép- és darabszintek mind a rendezésnél, mind a selejtezésnél, ill. a segédletek készítése esetén is jól bevált fogalmak, világosan elhatárolják az egyes minó'ségeket és a hozzájuk tartozó munkafolyamatokat, ezért használatuk a jövőben is elengedhetetlen. A fenti fogalmak tisztázásához egyrészt bőséges szakirodalom áll rendelkezésre, másrészt még a MOLSTAT help-je is tartalmazza azokat, ami pedig mindenki számára könnyen elérhető. Az említett belső feldolgozó munkák mennyisége és minősége messze elmarad a kívánatostól, de a minimum elvárható szinttől is. 8. a) A levéltári törvény, ill. más vonatkozó jogszabályok tükrében indokolt lenne új kutatótermi kutatási szabályzatok kiadása, a régiek felfrissítése. b-e) Az alább felsorolt kutatási nyomtatványok használata elengedhetetlen: - kutatási engedélykérelem, valamint a kérelmek nyilvántartása - kutatói nyilatkozat a személyes adatok védelméről - kérőlap olyan rovatrendszerrel, amelyen a levéltári anyag mozgása egyértelműen nyomonkövethető - kérőlapok nyilvántartása - őrjegy - fénymásolatkérő nyomtatvány - fénymásolási kérelmek nyilvántartása. Levéltáraink ezen a téren is a legváltozatosabb képet mutatják: van ahol a kutatási engedélykérelemre vezetik rá a kutató anyagkérelmét és semmilyen más nyilvántartást nem vezetnek, van ahol az őrjegy használata ismeretlen. A levéltárakban egységes kutatói nyilvántartást kell kialakítani, amelynek alapvetően az e területet érintő jogszabályi előírásokból kell kiindulnia. g) Az 1992-1997. közötti időszakban egyértelműen nőtt a kutatók és a kutatási esetek száma. Ez utóbbi tény egyrészt a felsőoktatási intézményhálózat bővülésével, az egyetemi, főiskolai hallgatók számának gyarapodásával hozható összefüggésbe, másrészt a kutatási korlátozások oldásával, az 1945-1990. közötti korszak iránti érdeklődés növekedésével, harmadrészt pedig olyan, korábban kevésbé szalonképesnek minősített kutatási területek fellendülésével, mint pl. a családtörténeti kutatás. h-i) A kárpótlási és a kárrendezési ügyfélszolgálat munkájának ugrásszerű növekedése, főleg a 90-es évek elején-közepén komoly kihívás elé állította a levéltárakat. Többségüknek sikerült megbirkóznia a feltornyosult feladatokkal, de ez jelentősen hátráltatta a gyűjtőterületi és a belső feldolgozó munkát. Ezen feladatok drasztikus csökkenésével azonban a szakmai munka súlypontját újra ez utóbbiakra kell áthelyezni. 9-10. Kiadványkészítés, közművelődés A levéltárak elsősorban e két területen tudják „megmutatni" magukat a fenntartónak, valamint a szélesebb közönségnek. Az utóbbi években pozitív elmozdulás volt tapasztalható mindkét területen. Kiadványkészítés: - kiemelkedő 8 levéltár - átlagos 9 levéltár - átlagtól elmaradó 7 levéltár 11. Szakkönyvtár A levéltári könyvtárakkal kapcsolatban nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy egyes esetekben csupán a gyarapodás elemi - nem is mindig a könyvtári szabványoknak megfelelő - nyilvántartásba vétele történik meg. Az állomány feltárására, szakszerű katalógusok összeállítására ritkán van 39
