Irányító és ellenőrző szervezetek
A tanácsi levéltárak minisztériumi irányításának néhány kérdése. Melléklet: 1) Elnöki tanácsi, illetve kormányszintű jogszabályok. 2) Igazgatói értekezletek napirendje [1968-1975] (1976.05.26-1976.05.29-i békéscsabai igazgatói értekezlet 1. napirendi pont) • 1976.04.01 [26575/1976 LIG = MOL XIX-I-7-o-levéltárigazgatói értekezletek]
temények is, amelyeket a LIG nevezetes évfordulókra a levéltárak anyagaiból rendszeresen összeállít éa i egküld, vagy negküldet a tanácsi levéltáraknak. Értesülésünk szerint ezeket a gyüjte:íényéket /Dózsa György születésének 500, Petőfi Sándor születésének 150,, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 125., a Felszabadulás 30,, és Rákóczi Ferenc születésének 300, évfordulójára/ a levéltárak a maguk munkájában jól fel tudták használnio 4./ Az iratkezelés az ügyvitel korszerüsitéso, A kérdés nagy jelentősége talán megérdemel egy rövid történeti visszapillantást, A fjlszabadulás előtt Magyarországon - mint a kapitalista országokban általában - az állami, az önkormányzati, a társadalmi szervek, valamint a magánvállalatok mindegyike a saját maga által megállapított módszer szerint szervezte meg az ügyvitelét és az iratkezelését. Ennek a túlzott liberalizmusnak a hatása nemcsak az akkori köz- és ragánadm.inisztráció elbürokratizálódásában mutatkozott meg, hanem áldatlan következményei a polgári korból ránknaradt iratok előállításának elképesztő kezdetlegességében is, A korabeli kezelési rendszer /rengeteg ügyviteli^gQ^d.^tet igénylő , Magyarországon kivül sehol sem alkalmazott alapszámon uég ma is rengeteg munkát és nehézséget okoz a levéltárosoknak, de az iratokat felhasználó tudományos kutatóknak is, A felszabadulás után a Belügyminisztérium és a Népgazdasági Tanács irányításával megkezdődött az rllm.dr*nzintásd szervo]- ügyvitrIónok és iratkezelésének, valamint a népgazdasági szervek ügyviteli munkajánok megfelelőbb szabályozása, A kezdeti szabályozás azonban - a szervek sajátos feladatainak, szervezeti felépítésének, személyzetük létszái-iának és felkészültségének figyelmen kivül hagyásával,-a túlzott uniformizálás jegyében történt. Ezeknek az Íróasztal mellett készített merev rendszereknek alkalmazását az állandó átszervezés, a személyzet vándorlása, as ügyviteli és iratkezelési dolgozók meg non felelő díjazása, egyszerűen lehetetlenné tette. Nem vélellen, hogy a hozott intézkedések nem az államigazgatási és népgazdasági ügyvitel és iratkezelés olcsóbbá válását eredményezték, hanem költséges, célszorütlen és nehézkes ügyvitelre js iratkezelésre, majd - a többrendbeli racionalizálásnak nevezett létszámcsökkentés után -az államigazgatás és népgazdaság érdekeit súlyosan károsító ügyviteli
