Levéltári szervezetet meghatározó intézkedések, tervezetek, értékelések
Zsidi Vilmos - Molnár László: AZ egyetemi levéltárak hazai kialakulása, fejlődése LSZ 58. (2008) 2.
A „ kör tágulása " Jelenleg elmondhatjuk, hogy a Magyarországon létrejött 17 egyetemi levéltár,2 amely együttesen 6448 folyóméter történeti értékű iratanyagot őriz, szerves részévé vált a magyar levéltári hálózatnak. A felsőoktatás 2000-ben bekövetkezett integrációja után e levéltárak 12 egyetemhez tartoznak, tehát több helyen fontos feladat az új szervezeti keretekhez való igazodás. Az egyetemi levéltárak kilencvenes évekre jellemző nagyarányú extenzív fejlődése lezárult. Az új alapításokra a működési feltételeket érintő előírások megszigorodása sem nyújt már olyan lehetőséget, mint korábban. Ezzel szemben a 2000 óta eltelt időszakban jelentős minőségi fejlődést figyelhettünk meg. Elég itt azokra a beruházásokra utalnunk, melyek során megújultak a keszthelyi, a soproni, a veszprémi egyetemi levéltárak, vagy a fővárosban az Állat orvostudományi, a Képzőművészeti, a Kertészeti és a SOTE levéltárak.3 Ez utóbbi esetben a megújulás szervezeti változással is párosult, hiszen a levéltár a Központi Könyvtártól a Rektori Hivatalhoz került és lehetőséget kapott saját gazdálkodásra. Az országossá vált Szövetség több kísérletet tett, hogy a vidéki tudományegyetemek is bekapcsolódjanak az egyetemi levéltári munkába. Ennek is betudható, hogy 2004 folyamán Pécsett és Szegeden egyetemi levéltárak jöttek létre, illetve nyerték el a szaklevéltári jogállást. Ezzel szinte teljesen kiegészült a kör, hiszen jelentősebb múlttal bíró egyetemeink közül már csak Debrecen nélkülözi a saját levéltárat. Itt a 2012-ben esedékes centenáriumi megemlékezések nyújtanak jó alkalmat a történeti iratanyag sorsának rendezésére. A fentebb említett 17 egyetemi levéltárban (illetve levéltári részlegben) jelenleg 35 fő áll alkalmazásban, néhányuk részmunkaidőben. Segédletekkel való ellátottság területén jónak mondható a helyzet, fond- és állagjegyzékkel minden egyetemi levéltár rendelkezik. Az újabban alakultak (Pécsi Tudományegyetem, Szegedi Tudományegyetem) kivételével mindegyik esetében repertórium segíti a kutatást. Igaz, hogy ezek általában még a régi egyetemi struktúra szerint készültek s nem tükrözik az integrált intézmények szerkezetét. Akad néhány olyan gyűjtemény is — Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar, Színház- és Filmművészeti Egyetem, Magyar Táncművészeti Főiskola, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem — ahol ugyan nem működik szaklevéltár, de mégis rendezett, jegyzékkel ellátott anyagot tudhat magáénak, ami kétség kívül megkönnyíti a majdani levéltár alapítást. Az egyetemi levéltáraknak több mint a fele rendelkezik a segédleteken felül még valamilyen kiadvánnyal. Az ELTE Levéltára négy könyvsorozatot is életben tart.4 A többi egyetemi levéltár esetében jellemzően a dokumentumkötetek adnak ki egy-egy sorozatot. (.Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára, Szent István Egyetem Allatorvostudományi Levéltár, Semmelweis Egyetem Levéltára.) Meg kell még említeni, hogy a Magyar Fel-2 Ebbe nem számoltuk bele az egyesületi tagsággal bíró két egyházi gyűjteményt. 3 Az egyszerűség és a könnyebb beazonosíthatóság kedvéért ezúttal az intézmények régi elnevezéseit használtuk. 4 Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből című sorozat 25 kötettel, a Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban című sorozat 14 kötettel, a Felsőoktatástörténeti kiadványok című sorozat 4 kötettel, az Erdélyi római katolikus levéltárak című sorozat 2 kötettel. Az egyetemi levéltárak kiadványozásáról bővebben ld. jelen lapszámban Kiss Márton írását! (A szerk.) 18
